Szórd szét kincseid -
a gazdagság legyél te magad.
(Weöres Sándor)

Ezek az írások itt műfajukat tekintvekisolgák. Kicsit olyanok, mint az egypercesek. Csak az irónia helyén ezekben szeretet van.
 



A lótusz a tavon (Kisolga) E-mail
Írta: Csukásné Kis Olga   
2014. szeptember 22. hétfő, 07:34

"A lótusz a tavon,

Féllábnyi hosszú szárán, virágot lengetett.

Magányosan nőtt ott. A szél egy zord napon

Elsodorta. A víz felett

Nem tündöklik virág már.

Ám tavasszal egy halász arra járván,

Két lábnyira a régi hely

Közelében rá lelt. Felelj:

A tónak mennyire

Mély itt a vize?"

 

Ezt a "verset" J. I. Perelman  Szórakoztató geometria című könyvében találtam. A vers szerzője nevét homály fedi, csakúgy, mint a fordítójáét. Azt gondoltam, hogy a könyv fordítója, vagy a könyvben szereplő számos más idézet fordítója magyarította. Nem tudtam kideríteni.

Az interneten is kerestem ezt a szép szöveget, de nem találtam sehol. Perelman régi hindu feladatként jelöli meg. A régi hindu feladatok közül Bhászkara Lilavati című művének stílusára emlékeztet. De nincs semmi bizonyosság az azonosságra. Bhászkara 12. századi indiai matematikus, aki pártában maradt lányának (Lilavati?) írt szórakoztató, figyelemelterelő, költői megfogalmazású feladványokat. A lilavati szó jelentése "elbűvölő", ami a feladatok szépségére, de a lány bájosságára, eszességére is utalhat.

A feladvány megoldása Pithagórasz tételéhez vezet. A versben dőlten szedett két adatból ki lehet számolni a tó vizének mélységét.

A feni kötet más érdekességeket is tartalmaz. Leginkább a hétköznapi élet geometriájával foglalkozik. Például találunk benne módszert arra, hogyan mérhetjük meg egy óriási épület magasságát a saját árnyékunkkal.

A szerző foglalkozik többek között a königsbergi hidak problémájával is. Königsberg hét hídja a Pergel folyó szigetét és a folyó két elágazását köti össze a folyó két partjával. "Euler az akkori idők legnagyobb matematikusa 1736-ban séta közben azon törte a fejét, hogy át tud-e menni mind a hét hídon, de úgy, hogy mindegyiken csak egyszer halad át?" A régebbi korok matematikusai sem tudtak kibújni a bőrükből egy pillanatra sem.

J. I. Perelman a geometriai problémákat és azok megoldásait élvezetes stílusban, követhető gondolatmenettel, tisztán, világosan tárja elénk. Nemcsak a címében szerepel, hanem valóban szórakoztató ez a geometria! A szórakoztatás mellett azonban mindig megmarad a tudományos igényesség, alaposság is.

A szerző Jakov Izidorovics Perelman több tudományban is otthon volt. Egyaránt vonzotta a matematika, a fizika, a csillagászat és az űrutazás kérdése is.

Kivételes képessége volt arra, hogy ezeket a nem éppen könnyű témákat közérthetően és érdekesen tálalja.

Tudós sok lehet, de kevesen tudnak írni a tudományról. Perelman ezen kevesek egyike volt.

Sorra látták meg a napvilágot a tudományokat népszerűsítő kötetei. A világ számos nyelvére lefordították a könyveit. Több műve magyarul is megjelent. Igazi gyöngyszemként bukkanhatunk rájuk az antikváriumokban.

Néhány cím, amit ha meglátunk, vigyük haza a könyvvel együtt!

Perelman, J. I. Matematikai történetek és rejtvények, Gondolat 1979

Perelman, J. I. Szórakoztató algebra, Művelt Nép, Gondolat 2.1955,3.1975

Perelman, J. I. Szórakoztató geometria, Művelt Nép 1953

Perelman, J. I. Szórakoztató mechanika, Dante 1950

Perelman, J. I. Szórakoztató számtan, Művelt Nép 1956

Perelman levelezésben  állt Cialkovszkíjjal, a repülés atyjával, egészen annak haláláig.

Találkozott H G Wells-szel is, aki a tudományos-fantasztikus irodalom egyik úttörőjének számít. Jules Verne regényei is hatottak rá.

Perelman gyakorlatias észjárását bizonyítja, hogy az ő ajánlására vezették be a nyári időszámítást 1916-ban az üzemanyag-megtakarítás érdekében.

Perelmant foglalkoztatta az űrutazás, a súlytalanság állapota és bolygók közti kapcsolatok kérdése is.

A sors szomorú igazságtalansága, hogy Jakov Izidorovics Perelman 60 évesen 1942-ben Leningrád ostroma idején az éhezés okozta teljes kimerültségben halt meg.

Jakov Izidorovics Perelman nevét őrzi a Hold túlsó oldalán lévő 46 km átmérőjű kráter is.

Jakov Izidorovics két kötete van a birtokomban.

Az egyik a Szórakoztató geometria. A művelt Nép Könyvkiadó jelentette meg 1953-ban. Fordította Lovas György, a fordítást átnézte Varga Tamás. Az ára 17 forint volt akkor.

A másik kötet a Szórakoztató algebra a Művelt Nép Tudományos és Ismeretterjesztő Kiadó gondozásában jelent meg 1955-ben. Fordította Meskó Géza, a fordítást ellenőrizte Gémesi József. Ára 15 forint.

Csak az internetnek köszönhetem, hogy sikerült megfejteni a J. I. betűk jelentését, mert ez a könyvekben sehol sem szerepel.

A könyveket Apukám vásárolta, akkor, amikor kiadták. Nem tudom pontosan mennyi volt akkor egy havi fizetés, de azt tudom, hogy ezek a kötetek mindig is fontos helyen, szem előtt voltak nekem.

Ismeretem a tartalmukat, értettem a bennük foglaltakat, felhasználtam a feladataikat és a szellemiségüket a munkámban, még ha ez sokszor nem is volt tudatos.

Most itt vannak ezek a kötetek. Az egyik még nálam is idősebb. Mindig apukám jut róluk az eszembe. Nemcsak megvásárolta, hanem tanulmányozta is őket. Biztos, hogy ő is értette és érdekesnek tartotta a tartalmukat. Apukám szerette jól érteni a világot. A fizikai világot is.

Ezek a könyvek rám maradtak. Ha kinyitom, és olvasok belőlük, az olyan, mintha Apukámmal beszélgetnék.

 

                                 

 
Szív a karkötőben (Kisolga) E-mail
Írta: Csukásné Kis Olga   
2014. augusztus 01. péntek, 08:20

Készül egy karkötő. Aztán még egy. Aztán még egy. Aztán már senki sem számolja.

A karkötő lényege az adásAkinek adjuk, annak tudjuk a színeit, a hangulatát, a csuklóméretét. Ez azért nem annyira biztos. Fogadjuk el, hogy nem a mi csuklónk kerülete az etalon! Vannak annál nagyobb keresztmetszetű és vannak karcsúbb csuklók is! Milyen nagy szerencse, hogy nem vagyunk egyformák!

A csuklóméretet persze meg is lehet figyelni egy személyes találkozás alkalmával, összevetni a magunkéval és elraktározni az eredményt. Az sem törvényellenes, ha egyszerűen megkérdezzük az illetőtől, hogy mekkora a mandzsettájaLehet, hogy gondol magában egy furcsát, lehet, hogy gyanakodni kezd, lehet, hogy elbizonytalanodik az elmeállapotunkat illetően, de aztán túlteszi magát a dolgon.

Ha a méretek valamelyest tisztázódtak, akkor következhet a gyöngyvásárlás.  Mi sem egyszerűbb ennélCsak bemegyünk a boltba és megvesszük a gyöngyöt, amit fűzni szeretnénk, gondolja az, aki még sosem fűzött gyöngyöt. A valóság ennél jóval összetettebb! Ha bemegyünk a boltba, máris választások sora előtt találjuk magunkat.

Ha a boltban a gyöngyön kívül mást is árulnak, akkor kényszerítenünk kell magunkat, hogy csak efelé irányuljunkValamivel könnyebb a helyzet egy csupa gyöngy boltban! Itt viszont minden erőnkkel meg kell küzdeni a bőség zavarávalHiába van konkrét elképzelésünk, mindent végig kell nézni, amíg megtaláljuk az „igazit”!

Néha van egy kis „melléktermék”, amire nem is számítottunk, csak úgy ott van és megtetszik. Ennyi talán belefér! (Egy negyed doboz cigi ára, amit úgy sem szívnánk el!)

A vásárlásból hazatérve rögtön el kell kezdeni a gyöngyfűzést! Könnyen kiderülhet, hogy van otthon olyan gyöngyünk, amelyik jól kombinálható az új szerzeményekkel.

Ha túl vagyunk a „kötelezőn”, amit persze mi magunk róttunk ki magunkra, akkor jöhet a szabadon választottFűzünk még más valakinek is, és esetleg magunknak is…

Aztán egyszer csak vége, mintha elvágták volna, akár maradt gyöngy, akár mind elfogyott! (Szinte sosem fogy el!)  A folyamatosság nem szakadhat meg!

A gyöngy önmagában is szép. Nem igényel külön cicomát. Néha mégis hozzáfűzünk még valamit: kockát, szkarabeuszt, cicát…

És akár kézzel fogható, akár nem: mindig van szív a karkötőben.

 
Madarak sorsa (Kisolga) E-mail
Írta: Csukásné Kis Olga   
2014. május 28. szerda, 14:04

Itt vannak ezek a madarak.

Az egyik csak úgy jött, aztán szépen megült, zölden, szerényen, de mégis öntudatosan. Csak úgy, mint egy „zöld madár”.

Később, miért is ne, lett egy „kék madár”.

Egyszer csak becsilingeltek a szélcsengők: egy madárcsapat, mind külön egyéniség, de együtt szépen szólnak. Az előszobában tanyáznak. Van egy másik madárraj is, szintén szélcsengő minőségben, amit néha megráz a kereszthuzat, ilyenkor kicsit összeverődnek. Kedves a hangjuk, de többnyire csendben lógnak damil függesztéseiken.

Van továbbá a „madár és fia”, ami egy cégtábla felirata is lehetne, de itt csak egy nagyobb és egy kisebb madárról van szó, „akik” hasonlítanak egymáshoz, és mindig együtt töltik az időt.

A samottos agyagban is benne volt a madárforma és kikívánkozott belőle. Először nem akarta magát megadni az anyag és a forma, aztán szép lett, karcsú, szelíd. Az égetés után természetes, világos krémszínű.

A samottos agyagban tömbszerűen egy pihenő madár is fészkelt. Kibomlott a formája ennek is. Csak úgy, mint egy kő.

Azután van a gólyatöcs. Franciska közbenjárására pontosodtak a formák. Szép lett ez is, nyugalmas, kiegyensúlyozott. Az alátámasztása is harmonikus, a madár jellegével összefüggő. Valaki, akinek pont madár a családneve, éppen 70 éves lett. Neki adtam. Örült neki, de nem tudok a madaramról azóta sem.

A nyár végén az uszodában megláttam a párkányon egy kis madarat. Tette-vette magát. Egyből tudtam, hogy meg kell formálni. Így is lett! Kedves lett, játékos lett, madár lett!  Remélem. Mert aztán volt egy könyvbemutató. Erre a könyvbemutatóra elküldtem én ezt a madarat a könyv szerzőjének. Ezt a madarat mindig is neki szántam. Jó, hogy nem hajította ki. Ellenben azt írta: „Madarad a fejem fölött.”

Senkit sem szeretnék nyomasztani a „műveimmel”, de örülök, ha valami megérkezik a helyére.

Na és van még egy madár. Még csak formálódik. Éppen föl akar szállni. A szárnyai felkészülve, az egész egy nagy várakozás. Készen áll arra, hogy beteljesítse a sorsát. Lehet, hogy egyszer messzire száll, hogy ott megpihenjen. Lehet, hogy sokan látják valamikor, lehet, hogy senki sem. Ez mindegy is neki. A madársága kiteljesedett, a többi már nem rajta áll.

Egyáltalán, van a madaraknak sorsa?

 
A nyúl (Kisolga) E-mail
Írta: Csukásné Kis Olga   
2014. április 10. csütörtök, 10:40

(Ez nem mese, de állat!)

A nyúl kezdetben agyagból volt. És nem is egyedül volt, hanem hárman. Lehet, hogy többen is, de erről nincs pontos tudomásunk.

Azután ez a nyúl kiégett. Egész biztosan többedmagával égett ki, de erről sincs pontos tudomásunk.

Ettől azonban a nyúlsága mit sem változott, sőt, csak jobb lett!

A nyúl igazi mestermű! Kissé kajla, de mégis hetyke fülekkel, valódi nyúlfogakkal és óriási szemekkel tekintget a világra. Szép tojásforma foglalja egybe az alakját, ami belül üreges, mint a nyúl (vagy üregi?), és penge vékony, 2 milliméteres falvastagságú. Mert a nyúl egyúttal doboz is!

A nyúl kezdetektől fogva harmadmagával állomásozott kies hajlékunkban, ám akkor úgy tűnt, hogy ideiglenesen.

A nyúlnak és társainak az első időkben három gyerek húsvéti meglepetését kellett rejtegetnie.

Csoki tojást, drazsét, apró cukorkát tömött a fejébe ez a nyúl és várta, hogy megtalálják a gyerekek. Némelyik találkozás túl hevesre sikerült, majdnem a nyúl feje bánta, darabokra esett, de gondos kezek mindig összeragasztották. A ragasztgarásoktól nyúl ábrázata egy harcedzett tengerészgyalogoséra emlékeztet, de a lényege ettől mit sem változik!

A nyúl egyszer csak azon kapta magát, hogy húsvéti nyúllá avanzsált.

A nyulat, meg a többi hasonszőrű társát Szikkadt Jani készítette. Talán volt neki valami sablonja, talán nem. De inkább nem! Mert a három nyúl három karakter:

Befelé forduló, túláradó és csupa nyugalom.

Ezek a nyulak tudják mi az élet!

A nyúl harmadmagával egész évben a szekrény tetején porosodik, de ahogy közeleg a húsvét, nyújtogatja a fülét, szolgálatra jelentkezvén.

A nyúlnak fogalma sincs, hogy mi köze a húsvéthoz, de ilyentájt mintha kicsit megbizseregne, mintha megfeledkezne az agyag és cserép mivoltjáról, és csak a húsvéti hivatására gondolna!

A nyúl, így harmadmagával nagyon állat!

 
Döglött ügyek (Kisolga) E-mail
Írta: Csukásné Kis Olga   
2014. március 17. hétfő, 14:28

Aki először lép a rendszerbe, annak minden új, minden izgi, minden heppi. Aki már jó ideje részese a rendszernek, az mindent másképp lát.

Nem azért, mert már megfáradt, megcsontosodott, unja az egészet…! Lehet, hogy ezért is, de ezeken túl azért is, mert egyszerűen lát!

Aki már régen része a rendszernek, annak el kell fogadnia, hogy a régi dolgok nem hozhatók vissza, bármennyire is jók voltak a maguk idejében, és bármennyire is jó volna alkalmazni őket a mai korra!

Az akkor volt, most meg ez van.

Most kaptuk, most oldjuk meg a leckénket!

A mából egykettőre tegnap lesz.

Akkor hát miért nem élünk a jelenben?

Miért tétovázunk?

Az idő elszalad mellettünk így is, úgy is!

És az életünk?

Akkor nem lenne jobb benne lenni a saját életünkben? Nem csupán szemlélői, hanem részesei is lehetnénk az egyszeri csodának!

A külső világot csak nagyon kicsi eséllyel változtathatjuk meg! És a belső világunkat? Ennek a változásnak egy ici-picivel nagyobb az esélye, még ha ez a változás küzdelmesnek, olykor lehetetlennek tűnik is.

Nem alapvető változásra gondolok. Csak arra, hogy látjuk magunkat a világban, tudjuk, hol vagyunk, tudjuk mik vagyunk és tudjuk, hogy kik vagyunk. Azt is tudjuk, hogy hol a helyünk, és így gondolkodunk magunkról. Csak annyit igazítsunk magunkon, hogy ott legyünk, ahol lennünk kell. Lehet, hogy csak egy mozdulat szükséges, hogy a dolgok a helyükre billenjenek, lehet, hogy több is. De meg kell próbálni!

Velünk együtt talán nem változik a külső világ?

Érdemes próbálkozni?

Döglött ügyek?

 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>

2. oldal / 10

Üze-net

"Akinek két ruhája van, az egyiket adja oda annak, akinek egy sincs." Lk 3.12

Sziamagyarország!

Nyomj egy sziát!
A megnyíló ablakban láthatod
a sziák számát.

Közös ivisz-regények

A leghatalmasabb szuperhős
Zulejka

3 szavas mese

Sziasztok smiley
Ez egy jó játék, szabályok:
-csakis 3 szóból állhat amit írsz,
-kétszer nem írhatsz egymás után,
-az "a"betű nem számít szónak.

Én kezdem:
Egyszer volt hol...

Ki van itt?

Oldalainkat 927 vendég böngészi

Bejelentkezett tagok

Nincs