Szórd szét kincseid -
a gazdagság legyél te magad.
(Weöres Sándor)

   
Címlap
A fekete esernyő

 



Adam Bahdaj: A fekete esernyő - II. rész (befejezés). (álpornográf, álbűnügyi, álifjúsági regény)

Tamasi és Ebergényi több napos munkával, vitával, adatok beszerzésével készített egy nagyon logikus, minden részletet oksági összefüggésekbe helyezett jelentést, amit megmutattak egy ügyésznek. Nem lett belőle vádirat. Hiányoztak a vádlottak, a tárgyi bizonyítékok, a legfontosabb szereplők tanúvallomásai. E rendkívüli ügyben megszűnt a további nyomozás. Sokan már el is felejtették az egészet.

 
Adam Bahdaj: A fekete esernyő 65-66-67.. (álpornográf, álbűnügyi, álifjúsági regény)

 

- Miért ilyen ideges, alezredes úr? – kérdezte mosolyogva Elza. – Csak nem lamúr van a dologban?
Tamasi futó mosollyal nyugtázta a lány emberismeretét, de mutatóujját figyelmeztetően a szája elé emelte, amit lány huncut vállemeléssel ismételt meg. Újra felhívta Ebergényit, aki azt válaszolta, hogy a legnagyobb igyekezet ellenére is csak minimum huszonöt perc múlva lesz mikrobusz, de akkor ő fog vezetni. Az alezredes ült már a százados kocsijában, tudta, mit jelent. Gábor viszont Tamasit hívta fel, közölte, hogy a kocsija lerobbant, éppen most próbál másikat szerezni. Az alezredes még feszültebb lett. Harmadszor is tárcsázta a hétvégi ház számát, de Angéla most se vette fel. Töltött magának egy vodkát, aztán, elnézést kérve, adott a fiatal társaságnak is.
 
Adam Bahdaj: A fekete esernyő 61-62. (álpornográf, álbűnügyi, álifjúsági regény)

 

 

Négy óra előtt tíz perccel Tomi ismerősének kocsija megállt a szökőkút előtt. Gergő és Tomi kiszálltak. Gergő felnézett a városháza tornyának órájára.
 
Adam Bahdaj: A fekete esernyő 59-60. (álpornográf, álbűnügyi, álifjúsági regény)

 

- Gergely vagy, vagy Gergő? – fordított a papíron Elza.
- Gergely, de mindenki Gergőnek hív.
- És hogy becéznek? – kérdezte gúnyos hangon Tomi.- Gergőcének? Gergőcskének? Van az iskolában valami beceneved?
Gergő nem válaszolt.
 
Adamm Bahdaj: A fekete esernyő 57-58 (álpornográf, álifjúsági regény)

A világoskék Lada tizenegy óra előtt két perccel megállt az enyhe domb tetején, a Balogh család hétvégi házával, de inkább üdülőjével szemben. Az idáig vezető út aszfaltozott volt, s az épület után másfél méterre be is fejeződött. Andrea a szintén aszfalt borította, mintegy húsz négyzetméternyi parkoló szélén állította le a kocsit. Kiszállt, gyönyörködött a kilátásban, majd megnézte óráját, és a vaskerítéshez lépkedett. Pontban tizenegykor Angéla kilépett a házból. Megállt a kerítés túloldalán. Andrea lesütött szemmel rakosgatta a lábait. Néha felnézett, de a háziasszony szúrós tekintetére elvörösödve megint lefelé fordította a szemét.

 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 Következő > Utolsó >>

1. oldal / 8

Chanson d'automne

Ki van itt?

Oldalainkat 173 vendég böngészi

Bejelentkezett tagok

Nincs