Szórd szét kincseid -
a gazdagság legyél te magad.
(Weöres Sándor)

   
Címlap
Napok Dollyban

Dolly és Sanyi magánrovata

Dolly és Sanyi nem járnak együtt, de barátok a szó valódi értelmében.
Dolly
most Angliában dolgozik, Sanyi meg itthon.
Ez itt a közös naplójuk, ahová kedvük szerint tesznek bejegyzéseket.



Macskaközi híradó - Dolly hazajött Londonból

Dolly hazajött Londonból 2 hétre szabadságra. Tegnap este érkezett, testületileg, vagyis Ancsi, Zolika, Lili, Sanyi és én kimentünk elé az állomásra. Persze a vonaton felejtette az egyik táskáját, benne a pénze meg a szemüvege. A pénzét nem sajnálta annyira, dehát szemüveg nélkül meg nem lát, ugye. Na de mégse lett nagyobb baj, mert a vonat végállomásán egy ember leadta az állomáson a táskát. Bizony, mégiscsak vannak dolgok is még ezen a világon! Dollyt hazavittük és átadtuk a gyerekeinek. A fia piskótát sütött az érkezésére, Mert Dolly már 5 hónapja elment Londonba takarítani, hogy meg tudjanak élni.

Ma este 7-körül meglátogatott bennünket, itt volt Sanyi is. Dolly átadta az ajándékait, kaptunk kis dobozkákban édességeket, lekvárokat, Ancsi hajbalzsamokat, csupa kedves dolgot. Nagyon örültünk mind. Aztán Dolly mesélésbe fogott, mi volt, hogy volt a nagy ködös Angliában. Hát, bizony, ott sem fenékig tejfel az élet, sőt, horrorisztikus dolgokat is hallottunk, például, hogy 1500 Ft-ba kerül 1 sör egy pub-ban. Sanyi és én elsápadtunk. Bizony, szorulnánk, ha mi is Angliában lennénk!

Az alábbi képek az előbb készültek, miközben Dolly mesélt. Az utolsó 2 kép Sanyi és az mi különajándékát ábrázolja: Sanyi egy angol taxit kapott, mi meg az egész Londont.smiley

És megbeszéltük, hogy pénteken délután egy pohárka bor mellett majd mindent részletesen kitárgylunk! Terveim szerint videótudósításban fogok beszámolni a jövő pénteki eseményekről.

Íme, a képek! Képzeljétek hozzá, hogy Dolly megállás nélkül beszél.smiley

030304040505060607070808090910101111121213131414
 

 
Már csak hét......(Dolly)

Már csak  hét nap és otthon vagyok:) na de még hogy a személyim is meg lett(ez itt a felkíáltó helye) tegnap meló közben kaptam egy hívást, elvileg nem lehet felvinni az emeletre, de a legtöbbünknél mégis ott van, ezért is hagyhattam már el valószinű kettő egész telefont. Fogtam magam s csapott papot ott is hagytam a melót, s már mentem érte. hát néztek is nagyot, mikor bejelentettem, hogy én most haza megyek...... hát igen azthiszem ez is én vagyok.......vagy nem.....

 
Jókedvű zöld manók pamparáznak. (Sanyi)

Látod, egy egyszerű takarító lány bölcsessége többet visz (még ha dobol is unalmában). Véleményem szerint a gondolkodásról alkotott, és a gondolkodók által kifejezett gondolatok miben lévőségét át lehetne alakítani. Le merem fogadni, hogy nagy filozófusaink által kimondott egyszerű, de nem is új dolgok, ugyanígy fogalmazódtak meg a korok hétköznapi sejtjeiben is.

 Csak a filozófus annyira szellemi, hogy ezt megformálja. De mindenki tudja. Azt sem igen hiszem, hogy Kant, akit igen nagyra becsülök a tiszta gondolatokért tett magasrendű erőfeszítése miatt, vagy Marx, ki bírt volna egyetlen tiszta gondolatsort mondani magából, ha nem lett volna meg a korszellem kifejezett igénye erre, ami ott lógott a hétköznapok várakozó levegőjében, ott ködlött a tavak feletti párában, nedves macskakövön csoszogó fáradt emberek sóhajaiban. Abban a milliónyi nem kimondott szóban.

(amilyen viszonyt húztak a fizikusok az anyag számunkra létező, és az univerzumot szövetét tároló kifinomult alkotottság között, ugyanez a nyomás van a létező nyelvi kifejeződés és a kifejeződni igyekvő valós gondolati forma között, ennek ködpárája, lecsapódása egy Hegel, egy Friedel, ebben a formában, minden bizonnyal létező gondolat iránti szerelem testesül meg mindannyiunkban, amiként igyekezzük megformálni, ez a szerelem mutat a kimondhatatlan felé, amihez való viszonyunk, kifejezhetetlen, de úgy tűnik alfánk, ómegánk)


De egyébként kedvesen mosolygok rajtad te lány,  egyszerűségből fakadó mély értésed révén, női filozófusnak nevezlek el, annak a mezítlábas fajtának, akinek a lámpa léte a lakásban ugyanoly öröm, sőt annál sokkal nagyobb, mint amit a másik egyáltalán talán egész élete során érzékelni képes volt.
 

Megjegyzem múzsám, jóasszony, az ilyen gondolatokkal, mint mi, hason bökik Kajafást : )

 
Napk Dollyban - válaszolok. (Dolly)

napok, mert vannak,amikor úgy érezzük rosszabb már nem történhetne velünk, de mivel ez is az életünk része, akkor hát miért is ellenkezünk? egyszerre látni magunkat boldognak, s egyben boldogtalannak is? egyesedül a mi választásunk,ho gy melyiket hiszük el éppen magunkról, melyikkel azonosulunk ép, és melyikbe mélyülünk bele teljes valónkkal. ami teljesen rendben van szerintem...de ki tudja?talán agyamra ment ez a mai nap:DDD
D

 
Csodák csodája

Képzeld, Dolly, annyi de annyi csoda történt, hogy szinte teljesen el vagyok telve a csodálattól. Mintha állandóan újraépülő, 2 - évesek szemében játszó karácsonyról, vagy Isten kehelyéről beszélnénk. Amikor még a Jézus a kulcslyukon jön be, és slussz. A szemem láttára újulok meg, és a belső bennünk lévő mosoly, életenergia feletti kedvet harácsol a legutolsó ködpárából is. Minden szép. Ráadásul ez csak egy hétköznap. Mi lesz így hétvégén? :DDD

Ha megkérdeznéd, hogy mely csodákról..…. Akkor ezt mondanám: egyik csodálatból a másikba esek, a dolgok menetét, és tökéletes harmóniáit illetően. Nagyon bájos gyermeteg dolog a hit. Ezért is épp oly tiszta. Amikor egy gyermekre vagy egy felnőttre mosolygunk, a hit állapotát tekintjük mosolyunkban. Valószínűleg ugyanez a hit és egyszerűség adja meg a szépséget az embernek, és az érintetlenséget is a világ dolgaitól. Nem mindegy, hogy ismerem-e, hogy működik a villanymotor, ha jókedvem van? Állandóan az derül ki: olyankor sose érdekel.

 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 Következő > Utolsó >>

1. oldal / 6

Chanson d'automne

Ki van itt?

Oldalainkat 157 vendég böngészi

Bejelentkezett tagok

Nincs