Szórd szét kincseid -
a gazdagság legyél te magad.
(Weöres Sándor)



Gizike szövegei 19.. E-mail
Írta: Tánczos G. Károly   
2011. április 18. hétfő, 07:58

 

A gólya hozza az embert, a rák meg elviszi. Ez már csak így van. (Persze nem mindenki rákban hal meg! Van például, hogy agyonvernek valakit, ami nem természetes halál, de talán szebb, mint a másik. Petőfi Sándor se akarta, hogy egy kórházi ágyban szenvedjen évekig!)
 
Gizike szövegei 18. E-mail
Írta: Tánczos G. Károly   
2011. április 17. vasárnap, 07:54

Hány csillag van az égen? Mert ha igaza van a mondásnak, hogy ha meghal egy ember, akkor egy csillag is lehullik az égről, akkor már rég meztelennek kellene lenni az égboltnak! Vagy a csillagok is úgy vannak, mint az emberek, hogy nemcsak halnak, hanem születnek is?

 
Gizike szövegei 17. E-mail
Írta: Tánczos G. Károly   
2011. április 16. szombat, 06:57

 

A valamelyik nap összefutottam egy asszonykával, aki tud beszélni a halottakkal. Beszélni. Nem a szájával, hanem van egy nagy táblája, ami tele van írva betűkkel meg számokkal, és amikor valaki megkérdezi a halott lelkét, az válaszol neki. Az a nő valamilyen buddhista, olyan lélekvándorlásos dolgokban hisz. Beszélgettünk. Azt mondta, hogy a gyerekek választják meg, hogy kik legyenek a szüleik. Elkeseredtem, ahogy utána mentem hazafelé, hogy engemet senki se választott ki anyának. Pedig én…
 
Negyedik, egyben befejezetlen része a megunt, ezért abbahagyott, szigorúan áltudományos értekezésnek E-mail
Írta: Tánczos G. Károly   
2011. április 15. péntek, 08:57

 

V. A mű megjelenési formája
 
Olyan, mint egy szcenárium!
Az 1. versszakban a kamera kívülről mutatja az utat, a macskát és az autót.
A 2. versszak első két sorában az autó belsejében veszi a filmet, majd a harmadik és negyedik sor újra kivisz minket (olvasókat, hallgatókat, azaz befogadókat).
A refrén (két mondat) állóképe ismét az útra fókuszál.
A 3-4. versszak új helyszínt mutat: a gázolás helyszínétől nem túl messze épült családi házban vagyunk.
 
Szereplők: 1-2. versszakban az autó, a macska, az autóvezető, az autó utasai (maximum 4 fő). Az autó márkáját, színét stb. nem közli a zenekar (pontosabban Laár A.), de az, hogy a macska vére nyomán barna folt maradt a karosszériáján, sötét színű, „átlagautót” sejtet. Ez utóbbit is indokolni kell! Az utasok nem valami előkelő pesti étteremben ebédelnek meg, hanem Tápiószecsőn vesznek magukhoz valami szolid táplálékot. (Egy pillanatra adjuk fel a kötelező szenvtelen objektivitást: legszívesebben azzal a „gyűrött Moszkvicsautóval” azonosítanánk, amely a Siker, pénz, csillogás album Autótemető című számában bámul megvakult szemmel az énekesre!) A macska felől sem tájékoztat bennünket (konkrétan) a szöveg. Több mint valószínű, hogy hím, cirmos (hétköznapi), és a család egyetlen macskája (volt): a családtagok nem vigasztalják magukat azzal, hogy itt van a másik (pl. Cilike), a Mirci kölyke!
3-4. versszak: az „Erzsi néniék” (3.vsz.), és „a család” (4.vsz.) meghatározás jelöli Pali bácsit, jelölheti a lányukat (lányaikat) vagy fiukat (fiaikat), a vejüket (vejeiket) vagy a menyüket (menyeiket), valamint az unokájukat (unokáikat), de természetesen – mivel falusi, rusztikus közösséget valószínűsít a szöveg – a szűkebb család idősebb generációjának más tagját (tagjait) is. Fiatalabbat (-akat) nem (dédunoka v. dédunokák), ha elfogadjuk, hogy egy Erzsi néni van (3. és 7. szám), hiszen aki vonattal a fővárosba bír utazni, és rövid idő után ki tud jönni a kórházból úgy, hogy maga főzzön több személyre, nem lehet annyira öreg!
 
Az egyes versszakok – a szerzett példány tördelésében – hatsorosak. A sorok szótagszáma változó (5 és 10 között mozog). A hangsúlyokat a zenés előadás módosítja, ezért az ütemhatárok jelölésének nem látjuk értelmét. A rímképlet a következő: a b c d a c. A 4. versszakban a sorbetoldás következtében kicsit módosul: a b c c d c. A refrén négymondatos, az első sor 11, a második 8, a harmadik 12, a negyedik ismét 8 szótagos. Páros rímmel kapcsolódnak egymáshoz. A dolgon és foltot szavak magánhangzó-azonosságuk ellenére nem hatnak belső rímnek.
 
 
VI. A tér- és időviszonyok
 
A kiindulópont a bableves. Ha az előző este beáztatják, minimum három órát kell főnie, a nélkül legalább öt órát. Tételezzük az első variációt, hisz Erzsi már tapasztalt háziasszony lehet. A levest 9 óra körül tette fel. A másik fix pont a dél (plusz-mínusz perc). A 4. versszakból tudjuk, hogy Pali bácsi már nagyon éhes, és hogy a bableves már majdnem készen van. Vagyis dél körül járunk, abban az időszakban, amikor az autó utasai (a 2. vsz.-ban) „bekapnak pár falatot”. Tápiószecsőn! A település Pest megyében, Budapesttől 45 kilométerre fekszik. Azt is közli Laár András, hogy a gázolás időpontjától, és az azt követő (mondjuk húsz-huszonöt perces) erre irányuló beszélgetéstől „órák múltak el”, mire leparkoltak Szecsőn (kiszálltak, megmozgatták tagjaikat stb.). Ebből következik, hogy nem a fővárosból indultak, mert főutakon 1982-ben 80 km/óra volt a megengedett sebesség. Ha 70 km/órát számolunk (lakott területek, pisilés stb.), és az „elmúlt órák” számát háromban minimáljuk, látjuk, hogy a dél körül legalább 210-220 kilométer „benne volt” az autóban. A 31-es út – mellette fekszik Tápiószecső – Füzesabonynál véget ér, de valószínűbb, hogy az autó csak Nagykátánál tért rá, addig talán a 441-esen és (esetleg) Ceglédtől 311-esen haladt. 
Mindent összevetve a bableves felrakása előtt talán negyedórával eshetett áldozatául a macska. Erzsi néni (talán a kis unokával v. kis unokákkal) a boltból jött vissza, talán hallotta is a fékcsikorgást, amire hátrapillantott, és már terelte is a gyereket (gyerekeket), hogy ne lássa (lássák), mi történt. (Ez a látszólag közjáték jellegű kitérő a mi jelentéstani vizsgálata kapja meg értelmét.)
 
A műben utalás sincs évszakra. A refrén esője irodalmi toposz, egyébként meg bármely évszakban előfordulhat, van tavaszi, nyári, őszi, téli eső is, sőt ha lenne (lennének) további évszak (évszakok), arra (azokra) is jellemző lenne kisebb-nagyobb intenzitásban. Az okfejtéshez az is hozzátartozik, hogy egy állat gépjármű által történő megölése nem szezonális.
 
A hónapról, hétről és a napról se kapunk felvilágosítást. A nagyobb időszakokra érvényes, amit az imént megállapítottunk, a napról viszont eligazítást ad a szöveg: szombat vagy vasárnap esett meg a gázolás, hisz együtt van a család! Amint már elemeztük, a szülők elég idősek ahhoz, hogy házas, sőt családos gyerekük (gyerekeik) legyen (legyenek), aki(k) más házban, esetleg más településen lakik (-nak) Valószínűbb a szombat, mert a ’80-as évek elején a boltok vasárnap zárva tartottak!
 
 
 
VII: Egy kísérlet
 
Szemiotikai verselemzések gyakori eljárása, hogy szögletes zárójelbe téve „kiegészítik” a szöveg szintaktikáját. Mi továbbmegyünk: a versszöveg „felhasználásával” két elbeszélést kreálunk. Ez nem a „vers prózára fordítása”, nem is egy másik, egy új entitás megteremtése. A kísérlettel nem a szöveg „kiigazítása”, hanem szemantikájának árnyaltabbá tétele a cél. Mindkét „elbeszélés” címe azonos, és a vers címével is az. Két variánsra az eddigi az utalásokból kisejlő kétféle szövegértelmezés miatt van szükség.
A refrénszövegek általánosabb síkon fogalmaznak, de az előzmények folyományaként itt is két változatot adunk meg.
Lesz tehát két relatíve hosszú és két rövid szövegünk, s ezek következményeképpen talán mélyebb „tudásunk” a dal jelentésének működéséről.
 
Itt, ezen a ponton untam meg, ezért abbahagytam az írást.
Volt már ilyen.
És lesz is.
 
 
(Egy kósza megjegyzés: igaz, valóban l’art pour l’art (öncélú, fölösleges, indifferens stb.) indíttatású e szöveg, de – vallják be bátran és őszintén – van benne néhány olyan elem, amely méltónak tűnik a L’art pour L’art Társulat – melynek eredeti neve (mily meglepő) Laár pour Laár volt – színvonalához.) 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Gizike szövegei 16. E-mail
Írta: Tánczos G. Károly   
2011. április 15. péntek, 08:55

A tél végeztével (a hóolvadáskor) látom, hogy milyen széles is a járda. A járdák. Ilyenkor kicsit imbolyogva lépkedek. Túl sok a szabadság?

 
Gizike szövegei 15. E-mail
Írta: Tánczos G. Károly   
2011. április 14. csütörtök, 07:43

 

   Anyámmal többször voltam moziban. Nem volt sok iskolája neki, de tudott sírni, meg nevetni a filmeken. Persze a valóságon is tudott, de az más! Azon inkább csak sírdogált. Egyszer a Magyar Világhíradóban Amerikáról mutattak egy filmet. Anyám szeme kikerekedett (láttam). „Hát ott is emberek laknak?” – kérdezte. Hiába kérdeztem meg tőle később is, hogy mire, mikre gondolt, amikor Amerikáról hallott vagy álmodott. Még jobban elcsodálkozott, amikor négerek voltak a képen. „Azok is emberek? Vagy csak a moziban mutatják annak magukat?” „Emberek, anyám – mondtam neki –, ugyanolyan emberek, mint mi. „Mint Vejsz bácsi, a boltos?” (Tudom, hogy Weiss bácsit akart mondani, végeredményben azt is mondott, de nem ez a lényeges!)
    Anyám azóta meghalt. Weiss bácsi még előtte. Biztos azok a négerek is más világban dobolnak már, mert régen vetítették azt a filmhíradót
 
Harmadik része a megunt, ezért abbahagyott, szigorúan áltudományos értekezésnek E-mail
Írta: Tánczos G. Károly   
2011. április 13. szerda, 08:05

 

No, még valami. 
A mű keletkezési körülményeit szemünk előtt homály fedi. Nem vagyunk olyan viszonyban az együttes tagjaival, hogy megkérdezzük: mondd, András vagy mondd, Tibor, még csak azt se, hogy: mondd, Miklós, esetleg mondd, Marcipán (mert Andrást mégsem mondhatunk kétszer), hogyan emlékszel vissza ennek a számnak a megszületésére? A szakirodalom sem nyújt eligazítást ebben a problémában sem). Azt sem tudjuk, milyen szubjektivitás munkál benne, vagyis milyen személyes kapcsolatok dolgoztak létrejöttében. Például, hogy volt-e (van-e) macskájuk, s ha igen, Mirci-e, hogy a rokonságban van-e (volt-e) Erzsébet, akit Erzsi nénik, Pál, akit Pali bácsinak becéznek (becéztek)? Az sem tisztázott, kinek és milyen kötődése van Tápiószecsőhöz. Talán egy elfojtott gyerekkori emlék pszichoanalízisben történt feltárása nyomán íródott a szám, talán idősebb korban volt valamelyikük (talán mind a négyen) szem- és fültanú, vagy csak elmesélés révén ismerték meg az esetet?  Sok-sok megválaszolásra váró kérdés, amelyek egy monografikus feldolgozásban lennének létfontosságúak. Nekünk is jó lenne tudni a válaszokat, de – ez megnyugtat minket – célunk kisebb ívű.
 
SZÖVEGANALÍZIS ÉS INTRPRETÁCIÓ
 
     I. A közlés
 
Forrás: internet, [www.zeneszoveg.hu]
A szerző kilétét mindeddig nem sikerült megnyugtatóan tisztázni, ez egy (vagy több) további kutatás tárgya lehet. A forrás pofátlanul megjegyzi: „Ha tudod ki a szövegíró, jelezd nekünk!” A lemez borítója sem tájékoztat, annál is inkább, hogy nincs birtokunkban. Az biztos (annak tűnik), hogy Bornai Tibor és/vagy Laár András alkotta meg. (Megosztott irodalmi Nobel-díjat kapott 1904-ben Frédéric Mistral és José Echegaray, 1917-ben Henrik Pontoppida és Karl Adolph Gjellerup, 1966-ban Nelly Sachs és Samuel Agnon, 1974-ben Eyvind Johnson és Harry Martinson!)
A cím alakja nem variáns, nem szövegromlás eredménye, hanem a korábbi ígéretünk megtartásából adódik. Meggyőződésünk, hogy a mű nem igényel alapos textológiai, filológiai vizsgálatot. Az elektronikus adathordozók sokszorosítása, másolása nem eredményez romlást. (A bakelit lemeznek a rengeteg meghallgatásból származó megrongálódása – recsegés, a szövegértés nehézsége stb. – műszaki, és természetesen anyagi probléma!)
Azt pedig, hogy az eredetiben négyszer ismétlődő szövegrésznek csak egy és egynegyedét közöljük, a takarékosságunk indokolja.
 
Bornai Tibor és/vagy Laár András: Macska…
 
Az autó rádudált, csikorgott a fék,
egy pillanat, és vége volt.
Nem lett más nyoma, a karosszérián
ottmaradt egy barna folt.
 
Az autóvezető új témát talált,
és megjavult a hangulat.
Órák múltak el, és Tápiószecsőn
jólesett egy pár falat.
 
Macska az úton már túl van dolgon, és nélküle száll az idő.
Macska az úton, a földről a foltot is elmossa majd az eső.
 
Erzsi néniék megbékélnek majd,
ha már egyszer így alakult.
Mirci elveszett, pedig okos volt szegény,
pitizni is megtanult.
 
A család szomorú, míg készül az ebéd,
de Pali bácsi enne már.
- Enne már, enne már!
És a bableves finom illata
párologva szerteszáll.
 
Macska az úton már túl van dolgon…
 
II. A cím
 
A három szóból álló cím Ady verseinek egyik sajátossága volt.  A birtokunkban lévő 10 KFT - albumból 7-nek 3 szavas a címe, a 115 szám közül 23 bír ezzel a jellemzővel. Ez bizony nem bizonyító erejű érték!  Főleg nem, ha tudjuk, hogy A nagy alakítás kivételével a  másik 6 album egy-egy rajta lévő szám után kapta a címét!  Sem Ady, sem Szentháromság!  
      A koncertfelvételek kivételével a nagylemezek egyes számainak címét nem konferálják be. Vegyük azt az esetet, amikor a lemezborítót vizsgálva, vagy egyéb helyen kutakodva (rocklexikon, internet stb.), a számot nem ismerve megpillantjuk a puszta címet. Nem az a kép jut eszünkbe, mint amiről az együttes énekel. Igei állítmány hiányzik a címből, de az út szó a mozgást idézi az emberben, az úton járni (jönni, de inkább menni) szoktunk. („Elmegyek, elmegyek, hosszú útra megyek.”, vagy „Menj, az úton menj tovább!”) Ráadásul a macska élőlény, és a növények kivételével az élők egyik fő jellemzője a helyváltoztató mozgás! A cím olvastán egy macskát látunk magunk előtt, aki egy ösvényen, vagy egy elhagyott mellékúton oson hangtalan lépteivel. (A képet lehetne cizellálni, de elvonná a figyelmet a lényegi kérdésekről.) S.s. A cím nem statikus, hanem dinamikus helyzetet sugall. N.b! A veláris vokálisok kizárólagossága előrevetíti a későbbi tragédiát. A tragédiára még később visszatérünk, most csak annyit róla, hogy többszörösen az.
 
      III. A műfaj
 
A dalszöveg definíció kevés, az nem műfaji kategória. A rockzene is produkált a „komoly” zenében megszokott műfajokat, dalokat, etűdöket, noktürnöket, rapszódiákat, szimfonikus költeményeket, sőt szimfóniákat, operákat, de irodalmi műfajokat is: zsoltárokat, balladákat, elégiákat, ódákat. (Természetesen nem az át- feldolgozásokra, a megzenésített versekre gondolunk!) És a stílusokban is nagy a változatosság az atavisztikus sámán-daloktól kezdve a reneszánszon, barokkon, klasszizmuson, romantikán, impresszionizmuson át a az expresszionista, szürrealista stb. szövegekig. Nem vagyunk zeneesztéták, csak konyítunk valamicskét a zenéhez, így csak ennyit erről!
A Macska… szövege első látásra balladának tűnik, ám ha tüzetesen megvizsgáljuk, kiderül, hogy tragédia! Abban az értelemben, ahogy Csehov a saját tragédiáira a komédia megjelölést használta.
 
 
IV. A mű időbelisége
 
0 – 0.39-ig zene – 1.15-ig szöveg (1. és 2. vsz.) – 1.36-ig zene – 2.32-igy szöveg (a refrén, és közvetlenül utána a 3. és 4. vsz.. – 2.53-ig zene – 3.09-ig szöveg (refrén) – 3.30-ig zene – 4.o6-ig szöveg (refrén kétszer) – 5.24-ig zene
Az adatokat percben és másodpercben adtuk meg, további finomításnak és az intervallumok grafikus ábrázolásának – egyelőre – nem látjuk szükségét. Azok értelmezésére, következtetések levonására a zenei előképzettség hiánya miatt nem vállalkozunk. (Azért ezt az oldalt sem hagyjuk teljesen figyelmen kívül!)
Viszont kutya kötelességünknek tartottuk a kutatók számára nyilvánossá tenni vizsgálati eredményeinket! A tisztesség, becsület is megkívánja! (Emlékezzenek, hogy lemondott a Curie házaspár vagy Röntgen a szerzői jogokról, hogy ne gördítsenek akadályt a szabadalmi korlátozásokkal tudományuk fejlődése elé!)
 
 
 
Gizike szövegei 14. E-mail
Írta: Tánczos G. Károly   
2011. április 13. szerda, 08:03

 

Béla nem olyan, mint Gebe, Hetedik nem olyan, mint a Főnök, Sanyi nem olyan, mint én, Béla nem olyan, mint Hetedik, Gebe nem olyan, mint Sanyi, én nem vagyok olyan, mint a Főnök… Variálgathatnám tovább, de mindig arra likadnék ki – én, a lyukas, amiben megint különbözök tőlük –, hogy nincs két egyforma Béla, Gebe, Hetedik, Sanyi, Főnök és én! Nincsen két egyforma ember ezen a világon! Még kívülről sem! A másformaság mindegyikünk közös jegye ezen a Földön! Ha jól tudom, még két egyforma Zerkovitz-nóta sincs, pedig azokat ember írta (rajzolta), méghozzá ugyanaz!
Ez így van. 
Jól van!
 
Gizike szövegei 13. E-mail
Írta: Tánczos G. Károly   
2011. április 12. kedd, 08:58

 

A mosoly állapot.

 
A megunt, ezért abbahagyott, szigorúan áltudományos értekezés második fejezete E-mail
Írta: Tánczos G. Károly   
2011. április 11. hétfő, 06:32

A tényleges (és lényegi) explikáció előtt még egy probléma tisztázásra szorul: az Elmúltak az ünnepek és az egész lemez névmágiát és identitást feszegető prológusában a Gábor mellett szerepel a Pál is, amely név a Macska az útonban (a továbbiakban Macska…) Pali bácsi alakban jelenik meg. Szilárd meggyőződésünk, hogy nem ugyanarról a személyről van szó! A Pál alternatívaként fogalmazódik meg, az előadó (András) elmúlt lehetőségeként (mint a Gábor is). Tehát András nem lett Pál, pontosabban nem Pál lett. És Pali bácsi sem lehetett. Ezt az „Ó, jaj!” rezignált szomorúsága után az előadó is kijelenti, ám a tényekkel is alá kell támasztani. Íme: Laár András 1982-ben (a lemez megjelenésének esztendejében) 27 éves volt, a bácsi megszólítás viszont a mi kultúrkörünkben a férfi életének 45-50. éve után jár ki. A mi Pali bácsink emlékeztet az 1990-es A nagy átalakítás album Kovács Páljára. A Jóisten által néki(k) rendelt sorsban mindenképpen. Bonyolultabb a helyzet Erzsi nénivel! Ő a 3. (A vonat) és a 7. szám szereplője. Amikor először látjuk (tulajdonképpen csak halljuk, hiszen nem videoclipről van szó, de a KFT szövegei láttató erejűek, ezért bátran írhatunk vizuális percepcióról), a város pályaudvaráról kigördülő személyvonaton ül a vidéki munkahelyére induló gyerek (valószínűleg fiú) mellett. Ez a város Budapest lehet, egyrészt, mert a lemez számainak többségében ez a színhely, másodszor, mert akkoriban (1970-es, ’80-as évek) leginkább a fővárosi vasúti állomásokat nevezték pályaudvarnak, harmadrészt, mert a vidéki jelző ebben az oppozícióban kapja meg jelentését. Méghozzá egy elég távoli vidékre utazhat a legnagyobb gyerek, mert az egész család kint van a pályaudvaron, és hosszan integet a vonat után. (A távolság problémájára még visszatérünk.) Az anya nem lehet Erzsi néni, hiszen gondoskodnia kell a fiatalabb gyerekekről, ill. a dal ritmusához beleillene az a változat, hogy „Mellette édesanyja ül…”, de nem azt írta a szerző. Mindenesetre az Erzsi néni intimitása, és az a tény, hogy a gyerek mellett ül, rokonsági kapcsolatot sugall. Senki sem sejti még, csak a szövegíró tudja biztosan (a mindentudó szerzői attitűd!), hogy Erzsi néni holnap kórházba fog kerülni. Ennek oka lehet hirtelen rosszullét, egy lappangó betegség kitörés, vagy baleset. Arra nincs utalás, és kicsiny a valószínűsége, hogy ugyanazon autó üti majd el (holnap), mint amelyik három számmal később a macskát elütötte. A Macska… 3. és 4. strófájában egy falusi (vagy kisvárosi) családi ház jelenik meg. Erzsi néni a második versszakban kap helyet, és nem hisszük, hogy a két utolsó versszak két különböző helyszínt fogalmaz meg. Summa summarum, egyre erősebb meggyőződésünkké kezdett válik, hogy két Erzsi nénivel állunk szemben. Sajnos 1982-ből nincs adatunk az Erzsébet név gyakoriságáról! Elterjedtebb lehetett, mint 1996-ban, amikor is a népszerűségi lista 71. helyén állt

Már az abszurditásnak erre a fokára jutottam, amikor eszünkbe jutott… Elvégeztünk egy kísérletet: a 3. szám meghallgatása után egy héttel hallgattuk meg a 7. dalt. Megdöbbentő eredményre jutottunk, minden összeállt! Erzsi néni talán a gyerek (valószínűleg fiú) anyjának vagy az apjának a testvére, tehát nagynéni, aki vendégségben lehetett a fővárosban, arra a településre utazott, amelyben az autós elüti majd a macskát. Az utazás másnapján kórházba kerül, ott van néhány napot, aztán hazamegy (vagy hazaviszik, no nem Pali bácsi, inkább a fia v. a lánya v. a veje v. menye…). Megtaláltuk a megoldást! Nem kellett tovább kutakodnunk (tökölnünk) a nevek etimológiai, szemantikai magyarázatával! Azt azért bizton kijelenthetjük, hogy Erzsi néninek semmi kapcsolódása sincs Elizabethez (Siker, pénz, csillogás c. album), noha egyhébertőről fakadnak! (Egy aggasztó tényező van azonban! A Vonatban Erzsi néni nem tudja, hogy holnap kórház vár , s „ha tudná, nem utazna el”. Nos, ez az utazna aggaszt minket. Az elutazás egy kiindulópontból (fix pontból, pl. a lakóhelyről) járművel történő távolságleküzdés. Ismerve az idős emberek ragaszkodását lakhelyükhöz, kétségessé válik az egy és ugyanazon Erzsi néni felfogás, de ha belegondolunk, hogy Budapest egészségügyi ellátottsága már akkor is az országos átlag fölött állt, hihetőnek tűnik Erzsi néni potenciális félelme az elutazástól. Nyugodtabbak lennénk, ha például „nem indulna el” lenne a szövegben, ám lehet, hogy ezt csak nyelvi komformitásunk mondatja, és Erzsi néni valóban nem pesti!) Van még egy, a mi világnézeti attitűdünk szerint indirektnek, ám másféle világlátás szemében talán súlyosnak, perdöntőnek tekintendő vonatkozás. Említettük, hogy A vonat a 3., a Macska az úton a 7. szám a lemezen. A hármas és a hetes szám az európai számmisztika kitüntetettjei! És ha felfigyelünk (márpedig mi felfigyeltünk) a két szöveg műfaji és strukturális hasonlatosságára, megborzong(hat)unk! Mindkettő balladisztikus. Sőt: a ballada mindként jelentése egyesül bennük! A Villon korabeli (táncdalforma) és a későbbi (pl. Goethe, Arany János kora beli), vagyis műfaj! (A macska az úton elemzésében ezt a megjelölést finomítani fogjuk.) A strukturális hasonlóságoknak csak egy elemét emeljük ki. A kezdő versszakok mindkettőben múlt idejű igealakokkal operálnak. (A vonat: elindult, elvitte, maradt, meghalt, Macska az úton: rádudált, csikorgott, volt, ottmaradt, talált, megjavult, múltak, jólesett. Erzsi néni mindkettőben a második „részben jelenik meg”, amelyekben már megtörténik az idősík váltás: „A család hosszan integet…Mellette Erzsi néni ül…”, illetve „Erzsi néniék megbékélnek majd… A család szomorú…” Enyhén szólva több a gyanúsnál eme egybeesés! Több mint gyanús, és sziklaszilárd meggyőződésünk, hogy nem írható a véletlen számlájára!
Ez egy olyan komplex problémakör, amelynek tisztázására mindenképpen szükség van, s noha a mű jelentésének más a kulcspontja, az árnyaltabb interpretáció érdekében el is kell végezni. A továbbiakban mind a kétféle lehetőséget megvizsgáljuk, biztos, ami biztos!
Még egy nélkülözhetetlen információ. A házi macskáknak a szociális helyzetük alapján két alapvető csoportja létezik. Az első (mint Józsi) lakásban él, s kezdetben a vele együtt élőkhöz, a lakás teréhez és berendezéséhez, tárgyaihoz alkalmazkodik. (Például kinyitja az ajtót, a mosdókagylóból iszik, s – hogy a nagylemez szövegvilágához illőbb példát említsünk – a WC-ben végzi a dolgát.) Egy idő után a családtagok alkalmazkodnak hozzá! Akkor kelnek, amikor (változatos taktikákkal) ő akarja. A másik (mint Mirci lehetett) a lakáson kívül él (talán még egerészik is), de szorosan kapcsolódik gazdáihoz. Ha nem hideg tél van, amikor a macskát sem zavarják ki a házból, kora reggel már kaparászik az ajtón, nyávog, míg be nem eresztik. Nekik megengedi, hogy megsimogassák, sőt a tipegő unokának azt is, hogymódjávalmeghuzigálja a farkát. Ők pedig táplálékkal látják el, kedveskednek neki, tanítgatják erre-arra. Amikor aztán rájuk un, kiszalad (pl. az útra).
 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>

9. oldal / 15

Üze-net

"Akinek két ruhája van, az egyiket adja oda annak, akinek egy sincs." Lk 3.12

Támogatók

Adományozók



Baudolino, Voodoo, Rosa, Satyusek, Kriszta, Klára70, Jarilo, BágóAranymaszat, Teri, hancyka, Era86, andi0110, ketrin6miki70, inestimi, Blondie, kunlord87, Domingo, Márti, Abszolút0, Holle anyó, sugarymarta, perecz, Erzsike, Ypszilon, pompom, Bara, Mykiman, kordasnemarika, davide_organist, BenCry, Sövi,, Timi, Timi anyukája, Ákos fia, Mónika, Tibi, Olgi és sokan, sokan mások...

Sziamagyarország!

Nyomj egy sziát!
A megnyíló ablakban láthatod
a sziák számát.

Közös ivisz-regények

A leghatalmasabb szuperhős
Zulejka

3 szavas mese

Sziasztok smiley
Ez egy jó játék, szabályok:
-csakis 3 szóból állhat amit írsz,
-kétszer nem írhatsz egymás után,
-az "a"betű nem számít szónak.

Én kezdem:
Egyszer volt hol...

Ki van itt?

Oldalainkat 191 vendég böngészi

Bejelentkezett tagok

Nincs