Szórd szét kincseid -
a gazdagság legyél te magad.
(Weöres Sándor)

   
Címlap Írás Szépirodalom Tánczos G. Károly Mesék Tánczos G. Károly: Új életek 1.
Tánczos G. Károly: Új életek 1. E-mail
Írta: Tánczos G. Károly   
2016. január 04. hétfő, 11:11

Előre

 

      Egykoron írtam a két lányomnak egy-egy könyvecskét. Egyikünk, Orsolya és Júlia édesanyjának, megígértem, hogy írok az unokáknak is. Nagyon az elején járok, ráadásul 2015. IX. 24 – én hajnalban az én hibámból örökre elveszett a március végén elkezdett „gyűjtőmunkám” eredménye. A káromkodás, a könnyezés, az átkozódás után neki kellett kezdenem a mintegy 17 oldalnyi anyag hozzávetőleges (mert naponta leírtam, jellemeztem, jegyzetekkel láttam el a lányokkal töltött napjaim menetét) reprodukálásának. Le kellett mondanom a naptár jellegről és azokról a feljegyzésekről, amelyek kihullottak memóriámból. Természetesen folytatom a „napok hordalékát” is.

      A jelenleg késznek mondott szövegeket megszületésük rendjében közlöm. Fölöttébb valószínű, hogy részben vagy egészben változni fognak az idő múlásával. A cím csak munkacím, ám lehet, hogy nem.

      Úgy tekintsék ezt és a következőket, mint kezdetet a véghez. A befejezés időpontja sohasem, a tartalma mindig biztos. Ne pingáljak falra ördögöt, úgyis jön hívatlanul is! (De vajon az ördögtől való a halál?)

 

 

Egy kicsinyét utána

(kis beavatkozás után tekinthető mottónak is)

 

      Pontosan kábé 15-20 méternyire onnan, ahol az Eger-patakkal párhuzamosan futó kerékpárút kibukkan a Bükk (egykor Csapajev) sétány) házai előtt épült híd alól, és a Lugassal, a hajdani vendéglővel, ma már csak kocsmával átellenben haladó aszfaltozott rövid útszakasz beletorkollik az imént említett kerékpárútba, egy fiatal nő hajtotta a pedált, ráfordulva a reá váró hosszabb etapra. Biciklijének nyerge mögé egy üres gyerekülést erősítettek. A fiatal anya hátrapillantott, mert a látómezejébe került, és nyikorgás megszűnéséből is hallotta, hogy a kerékpárúton eddig közeledő iker babakocsi megállt, sőt kissé félre is tolta az ősz férfi, akiről azt sejti, a nagyapa.

-        Köszönöm – mondja.

      Újra hátranéz az alvó lányokra

-        Istenem, de szépek!

A valóban-nagyapa válaszol.

-        Köszönöm!

A nő nem fordul meg, csak felnevet.

     „Megértette! Most bizonyára azt gondolja, hogy nem is vagyok olyan öreg” – tűnődik a nagyapa. „Igen, biztosan azt!”

       Ő is elmosolyodik és vidámabban folytatja az utat.

 

Nem csak ez a kedves, lélekfiatalító anyuka dicsért titeket!

Istenem, de gyönyörűségesek! – Nagy butaság volt megöregedni! – Tündökletesek! – Megint itt jön a büszke nagyapa! Van is mire büszkének lennie! – Csodálatos lányok! – Cukorfalatok! – Legyetek üdvözök, kis drágáim! –  Fasza csajok! – Festeni sem lehetne ilyen szépeket! – Milyen cseppecskék, istenkém! – Oltáriak a lányok! – Orsolya és Júlia? A nevük is olyan szép, mint ők maguk! –   Mesebeli szépségek! – A napba lehet nézni, de rájuk nem! – Csodák! – Ők biztos nem voltak benne az isten tervében, mert ennyi szépséget még ő sem tud elképzelni! – Mutatós darabok! – Hogy lehetnek ennek a csúnya nagyapának ilyen gyönyörű unokái? – Könnyű fiatalnak maradni, ha ilyen unokáid vannak! – Szépségesek az unokáid, kár, hogy nem cigányok! – De fajin kicsikék! – Fantasztikusak, szenzációsak, szuperek! – Cukikák! – Az Isten áldjon meg benneteket meg az édesanyátokat, kedveskéim! – Lassan eladósorba kerülnek ezek a tündérkék! – Kiváló munkát végeztek a szüleik! – Óóó, de szíííp! (Egy távol-keleti lány) – Fenségesek! – Lefényképezhetem a kis tüneményeket? – Egész nap el tudnám nézni őket! –   Lányok, ti kis varázslók, a bűvkörötökbe vontatok! – Egyem meg őket, de aranyosak! –  Gyönyörűk! Az egyik szebb, mint a másik, és fordítva! – Elszédít a szépségük! – Micsoda hatalmas szempillájuk van! – Elragadóak! – Nézd, milyen drágák, ahogy alszanak! – Égiekkel játszadozó földi tünemények! – Látásuk megmelegíti a szívemet, a lelkemet! – Báj, báj, Mona Lisa! Megjöttek, akik sokatmondóbban mosolyognak nálad! – Szavamra, belevaló nőcik! – A mi urunknak tetsző, áldott báránykák! – Törpikék! – „Tündérlaki lányok!” – Hogy mitől lesz a cserebogár, ugye? Mi sose voltunk ilyenek! – Szebbek, mint múltkor voltak! – Szép, sőt csodálatos szaporulat, Karcsikám! Tudod, hogy viccelek! Tényleg gyönyörű kislánykák! –Júlia és Johanna! Hogy melyikük melyik, azt nem tudom, de mindig gyönyörködök bennük! – Káprázik a szemem, vagy tényleg léteznek ilyen szépségek? – Csodálatosan szép gyerekek! – Mikor hozza már be, felderül a lelkem, ha meglátom őket! – Csinos egri leánykák! – Szépek, mint egy berúgás!

Aki nem szólt, annak a simogató szemei beszéltek.

 

 

új-iVisz

 

Üze-net

"Akinek két ruhája van, az egyiket adja oda annak, akinek egy sincs." Lk 3.12

Sziamagyarország!

Nyomj egy sziát!
A megnyíló ablakban láthatod
a sziák számát.

Közös ivisz-regények

A leghatalmasabb szuperhős
Zulejka

3 szavas mese

Sziasztok smiley
Ez egy jó játék, szabályok:
-csakis 3 szóból állhat amit írsz,
-kétszer nem írhatsz egymás után,
-az "a"betű nem számít szónak.

Én kezdem:
Egyszer volt hol...

Ki van itt?

Oldalainkat 143 vendég böngészi

Bejelentkezett tagok

Nincs