Megérkezett a tavasz és pont itthon ért.
Tudom, sokszor mondtam már, hogy a tavasz szerintem Sárospatakon a legszebb és tudom, hogy persze sok helyen csodaszép – Pécsen is imádom a sok virágzó mandulafával, magnóliával -, de itt Patakon semmihez sem fogható illata is van. Nem csak amolyan általános tavaszillat. llyen sehol máshol nincs, ezer közül megismerném. smile hangulatjel
Itt az áprilisi-májusi kék égen ülő bárányfelhők alatt keveredik a Hotel előtti ágyásokban nyíló tulipánoknak, a Lakcsin terjengő frissen sülő kenyérnek, a Comenius szűk folyosóinak, a Vízikapunál a Bodrogpart iszapjáról lehúzódó folyónak, a Vár lőréseiből áradó dohnak, a Művház faszerkezetének és bársonyboxainak, a Kávéház recsegő padlójának, a kólacitromkarikával-nak, az Iskolakert nyirkos talapzatú szobrainak, a régvolt Rózsakert gyöngykavicsfedte sétányának, a fehérorgonás csengőbúcsúknak, a Múzi mögött sebtiben elnyomott csikkeknek, az ugyanitt elcsattant csókoknak, az örökké-fogadalmaknak, a tétova keresgéléseknek, a nagy rátalálásoknak, a Sörcis „eszik-ISZIK!” ordításoknak és a soksok „kacagó jókedvnek” az illata.
És olyan sokan juttok eszembe, ha csak csukott szemmel is kiszippantok az ablakon... wink hangulatjel heart hangulatjel
Sehol ilyen kedves nem tud lenni nekem a tavasz. Naná, hogy nem. smile hangulatjel
srospatak
|