Most már mindent értek..

Apu tegnap hazakísért tőlük, segített hozni a csomagjaimat. Szakadt a hó fújt a szél rendesen, én fáztam. Zsebre dugott kézzel, mirelit közeli állapotban próbáltam Vele lépést tartani. Egyszer csak azt mondta:
- Soha nem felejtem el. Amikor kicsi voltál, volt egy bárány béléses kabátod. Jó meleg. Baba korodban még bundazsák volt, de aztán kinőtted és átalakíttattuk kabátnak. Kívül kék, belül báránybéléses. Egy nap amikor mentünk a Honvéd kórház előtt, egyszer csak fejre álltál, de tényleg fejre. Akkor is pont így zsebre dugtad a kezed.