Tánczos G. Károly: Kocsmai miniatűrök 140. (Keserű kitérő) |
Írta: Tánczos G. Károly
|
2014. október 23. csütörtök, 08:11 |
Hülyülök!
Tényleg és igazán. Szomorú újraolvasni az utolsó szövegemet. Csupa zűrzavar: ezek a beszélgetések még Aliz pultossága idején zajlottak (zajlódhattak). A megidézett számok közül, lehet, még meg sem születtek, amikor Tarai Miklós elköszönt a Vallontól, sőt Heves megyétől is. Azóta kétszer találkoztunk egy-egy félórára, s gondolhatják, hogy nem ez volt a fő témánk. Zsuzsa szerepeltetése tehát anakronizmus. Aliz évekig szolgált ki minket, aztán Pestre költözött és szült egy (?) gyermeket. Fiút? Lányt? Félek, hogy tévesen emlékezem, de kizárólag (?) a személyekre – a történetek körülbelül igaznak tekinthetők. Vagy talán mégsem?
Ha valakiben felszikrázik az önmagára vonatkozó kétely, nehéz eloltani tüzét. Mindenesetre megnyugtathatok mindenkit, hogy szándékosan nem hazudtam! Ezt, esetleg a többi tévesztésemet írják a tudatalattim számlájára!
|