Szórd szét kincseid -
a gazdagság legyél te magad.
(Weöres Sándor)

   
Címlap Írás Szépirodalom Cseke Gábor Cseke Gábor: Firkák (24)
Cseke Gábor: Firkák (24) E-mail
Írta: Cseke Gábor   
2014. augusztus 23. szombat, 20:26
Ezer székely lány
 
Székely, ezerrel. Libben a szoknya. Feszül a harisnya. Gőzölgő trágya. Lónyihogás.
 
Mi van a mélyben?
 
Mennyit szajkóztuk, Illyés Gyula után szabadon, reménykedve és áhítozva, hogy "Haza a magasban!" Csak most döbbenünk , hogy azt se tudjuk: mi van a mélyben?
 
Négy kicsi matróz
 
Az ablakunk előtti nyírfa hármas V-alakú elágazásában fészket rakott egy feketerigó pár. A kicsinyek kikeltek, négy sárga csőrű éhenkórász, egész nap a fészekből sipítoznak a szülők után. Azok alig győzik hordani a sok tücsköt-bogarat. Hanem ma délután vihar kerekedett, a szél veszettül rázta a fákat, a vékony nyírfa csak úgy hajladozott-himbálózott a szélverésben. A fészek peremén négy riadt kicsi matróz kémlelte a messzeséget - mintha árbockosárból - "földet" jelentő szülői biztonságot.
 
A rosszak
 
Olvastam valahol, és éppen Szolzsenyicinnél, hogy a rossz emberek mind támogatják egymást, ebben áll a legfőbb erejük. Ez olyan elemi erejű, mély igazság, szinte nem is hinné az ember, hogy ki is kell mondani. Evidencia..
 
Mit firkálgat?
 
Kis állomás, csatlakozásra várva, vadgesztenyefa alatt, árnyék. Váratlanul, ahogy az érett gesztenye kipotyog a burokból a fáról, rám talál egy gondolat. Le kéne jegyezni. Vakarózás, írószer után, a csomagban. Már papírra is vetném, de egy szintén várakozó, termetes asszonyság rám kérdez: "Aztán mit firkálgat ottan?" Felnézek, megzavarodom. Válaszoljak? Ne válaszoljak? Addig-addig, hogy a firkálni való gondolat is elillan. Úszik a levegőben, láthatatlan ökörnyál, sose érném utol...
 
Halál-keresőben
 
Elekes Fricinek szeretetteli részvéttel
 
Minden halálban először a “szépséget” keressük, hogy megnyugodhassunk. De amikor a szeretteinkéről van szó, akkor valahogy nem találjuk. Szavunk elvész, agyunk eltaplósodik és lényünk teljes súlyával-átkával érezzük azt, hogy – mi még élünk. Égbekiáltó igazságtalanság!
 
Blokád
 
Még mindig - hónapok óta - olvasom a leningrádi blokádról írt riportkönyvet. És nem érek a végére, mert minduntalan megállok... Miként a könyvbeli, elfáradt, éhező leningrádiak. Akik naplót írtak arról, hogy mennyire nem tudtak ellenállni gyomruk parancsának. Meglopták egymást, sötét gondolataik támadtak... Van, aki azt írta a pusztulás küszöbén hátrahagyott krónikájában: "Meghalni nem nehéz, de haldokolni nagyon nyomasztó.." Valahogy én is így gondolom..
 

 

{jcomments on}

 

Szóljon hozzá!

A regisztráció nélküli latógatók hozzászólásait, csak az adminisztrátor ellenőrzése után jelenítjük meg!
Regisztrálj - mielőtt elviszik előled!

Üze-net

"Akinek két ruhája van, az egyiket adja oda annak, akinek egy sincs." Lk 3.12

Támogatók

Adományozók



Baudolino, Voodoo, Rosa, Satyusek, Kriszta, Klára70, Jarilo, BágóAranymaszat, Teri, hancyka, Era86, andi0110, ketrin6miki70, inestimi, Blondie, kunlord87, Domingo, Márti, Abszolút0, Holle anyó, sugarymarta, perecz, Erzsike, Ypszilon, pompom, Bara, Mykiman, kordasnemarika, davide_organist, BenCry, Sövi,, Timi, Timi anyukája, Ákos fia, Mónika, Tibi, Olgi és sokan, sokan mások...

Sziamagyarország!

Nyomj egy sziát!
A megnyíló ablakban láthatod
a sziák számát.

Közös ivisz-regények

A leghatalmasabb szuperhős
Zulejka

3 szavas mese

Sziasztok smiley
Ez egy jó játék, szabályok:
-csakis 3 szóból állhat amit írsz,
-kétszer nem írhatsz egymás után,
-az "a"betű nem számít szónak.

Én kezdem:
Egyszer volt hol...

Ki van itt?

Oldalainkat 463 vendég böngészi

Bejelentkezett tagok

Nincs