Timi és családja - Nagyon |
2013. október 01. kedd, 20:00 |
Írok az iviszre, szia:) Mit? Ami az eszembe jut. Jól van, jó éjt. Valahogy rajtam maradt a könyves címke.. de nem bánom. Egyszer volt.. hogy egy majdnemszociológuson keresztül, Pécsett tanuló, budapesti Andragógustól, kecskeméti Mentőtiszt viszi Kiskunfélegyházára, a tankönyveket, hogy Szerbiába kerülhessenek egy kilencedikes Gimnazistához.. a majdnemszociológus most örül, nagyon, nagyon, nagyon.
Andrissal egyszer azt olvastuk, hogy az a bab amelyiket babusgatnak, szeretgetik és biztatják, jobban nő, mint az azonos körülmények között élő nem szeretgetett társa. Ezt könnyű kideríteni, el is ültettünk két babot. A babok az ablakban kaptak helyet, egyiket naponta szeretgettük, beszéltünk hozzá, el is neveztük, de már nem emlékszem, hogyan. A másikat is rendesen locsoltuk,de már első napon is sajnáltuk szegényt. A babok gyorsan csíráztak, hasonlítgattuk őket, kerestük a különbségeket, vártuk mi lesz. Egészen addig amíg Panni le nem bukott. Kimentem a konyhába, és a lányom szép csendben ott babusgatta az árva kísérleti alanyunkat. Így nem várt eredmény született, Panni nem bírja ki.. {jcomments on} |