Tánczos G. Károly: Szóöröm |
Írta: Tánczos G. Károly | |||
2013. szeptember 29. vasárnap, 09:50 | |||
Feleségemnek
Vasárnap reggel (7 óra 50 körül járt) megkérdeztem az éppen kávézó feleségemet, mit csinál Zsuzsi lányunk. „Már ébrendezik” – válaszolt Kató. Tudtam, hogy nem hallottam még ezt a szót. Gyorsan utánanéztem egynyelvű szótárakban (még a google-ben is ellenőriztem!), ám sehol nem leltem. Csoda született! Megkerestem az interneten Bessenyei György Magyarság című röpiratát. Azért ott, mert az eredeti helyesírásban (is) közli. Ebből idézek egy ismert részletet: „…egy egész Nemzet meddig tánúl meg valamelly idegen nyelvet töké1lletesen, és mikor felejti el a magáét? mert a' Paraszt emberek kikkel beszélnünk kell, nem tanúlnak sem Görögül, sem Sidóúl, sem Deákúl, nekik is Feleségeikkel beszélni, pedig a paraszt Aszszonyok tudjuk miképpen szokták az idegen nyelveket tanúlni. Azért akkor fog a Magyar nyelv Hazánkbúl ki halni, mikor a Magyar paraszt Aszszonyok Deakúl, Görögül, Frantziáúl vagy Németül fognak tanúlni, és Magyarúl meg szünnek beszélni. Mig pedig a Magyar Paraszt Aszszonyok magyarúl fognak beszélni, addig a Paraszt emberek is úgy beszélnek, és hasonlóul mig a' jobbágyok, magyarúl szóllnak, addig az uraknak sem lehet a magyarságot el felejteni. Ha már igy kentelenek vagyunk nyelvünket meg tartani, tisztitsuk ki leg alább, és dolgozzunk elömenetelünkön.” Okos, máig érvényes gondolatmenet. Hiába, mindent a nőknek (aszszonyoknak) köszönhetünk, főleg anyanyelvünket! A feleségem ma reggel egy szóval megörvendeztetett, s tett gazdagabbá.
|