Hideg van kinn, esténként már fűtünk. Majdnem minden gesztenye lepotyogott, már csak néha koppan a tetőn. Pár napja hatalmas vihar volt, az jól megrázta a fákat.

Délután a gyerkőcök öt óra körül érnek haza, az idő estig nagyon gyorsan elszalad. Mindig éhen halva érkeznek, így először esznek. Elmondják mi volt aznap, vagyis azt a részét ami számomra is publikus:) Ha van lecke, megcsináljuk. Aztán fürdünk, előfordul, hogy van valami hiperfontos film, azt este megnézzük. Aki éhes az közben még utóvacsorál, Apa általában ilyenkor ér haza. Panni lányom reggel, az ágyunkban ébred. Valahogy mindig átkerül, és én ezt cseppet sem bánom. Bár ma hozta a macskát is,és arra ébredtem, hogy meghitten dorombol köztünk. Inkább még én pakolok Panni táskájába, nem tudom, hogyan bénázhatok ennyit. Ma amikor Panni utasítgatott, hogy mit tegyek be, jutott eszembe: hétfőtől Ő pakol. Már a kettest tanulják, és minden jól megy. Folyton rajzol, és hegyez. A ceruzák egy hónap alatt felére koptak. Bár a betűelemek gyakorlásának unalmát nem szereti, és mivel nem sikerül rögtön olyan szépre mint az előírt minta, gyorsan el is megy a kedve az egésztől.  Nagyon szépen tud rajzolni, a múltkor lerajzolt és a rajzon körülöttem csigavonalak voltak, kérdeztem:” - Ezek mik?  – Hát a szél!”

Nemrég, pár hete, beszélgettünk néhány ismerősömmel. Jó hangulatú beszélgetés, kb. hasonló korúak és nők, mindegyikünknek van gyereke. Valahogyan szóba került, ki mit csinált fiatalon, amire annyira nagyon nem büszke. Volt akit gyakran ébresztettek fel zárórakor a szórakozóhelyen, volt aki alkalmi partnerekben bővelkedett, olyan aki a füvet nem a nyulaknak adta.. én voltam az aki bekapta a legyet:) Ma már mindegyikünk felnőtt és  édesanya. Egyikünk sem bánta meg, ami volt, sőőt. Jókat röhögtünk egymáson és magunkon, és egyben egyet értettünk: Nem szeretnénk, ha a gyerekünk azt csinálná amit mi.( ott az volt, hogy „agyoncsapnám, ha azt csinálná” )  Eszembe jutottak az én szüleim, nem lehetett könnyű nekik sem..{jcomments on}