Kocsmai miniatűrök 32. (Szegény ember szilvesztere – Timinek, Olginak, Szilvinek, Marcsinak és a többieknek, akik remek receptekkel gazdagították étrendünket) |
Írta: Tánczos G. Károly |
2011. december 31. szombat, 09:09 |
Végy néhány szegény embert! (Találsz belőlünk eleget!) Üljétek körül az asztalt! Kínálhatod őket karácsonyról maradt beiglivel. Játsszatok! Sorban mondjatok kocsmával, italokkal, italozással stb. kapcsolatos fogalmakat, mondatokat. /A felkészüléskor böngésszétek át a Magyar szókincstárat, vagy más könyvet. Javaslom a netet is (pl. a google keresőt). / Szerény segítségül küldök párat, amelyeket főleg a Vallon Sörözőben jegyeztem le (fel), (meg). „Dühöngő, iroda, templom” – sokan ezekkel a szavakkal illetik a kocsmát. S ha templom, akkor az italozás „Istentisztelet, mise”. Apám a „bömbölde” szakkifejezést használta. Szecskó Jani „fröcsikét” kér – a becéző, kicsinyítő alak ellenére –, nagyfröccsöt, míg Maci Laci (Szalontai István) a bor és a szóda arányának figyelembe vételével 1+1-et rendel, ha csak kisfröccsre telik neki, nagyfröccsöt (2+1-et), ritkán 3+2-őt („házmestert”), amikor arra. „Elvittek az ufók” – jelenti be Lajos (Bundás), utalva, hogy „áldott állapotba” került. „Nem irigylem istent, hogy egy ekkora állatkertet kell igazgatnia „– sóhajt fel Bán Mihály Jani, s ránk néz. Ettől függetlenül megjegyzi: „Inkább az orromon legyen virág, mint a síromon!” Tóth Zsuzsa felpillant írásom olvasása közben. És szól: „Addig jó, amíg te írsz, nem a sírköves!” Boldog jövőt! |