Elekes Ferenc: Amikor bekapcsolom a madarakat (Legenda) |
Írta: Elekes Ferenc | |||
2011. október 22. szombat, 19:20 | |||
Régi görög legenda szerint a háború istene egy napon nem ment csatába, mert harci sisakjában fészket rakott a galamb.Első hallásra nagyon szimpatikus volt nekem ez a szépen kitalált legenda-isten. Olyan, mint egy igazi ember. S a galamb is nagyon tetszik. Olyan, mint egy bátor ember. Az ilyen nemcsak a csatákat nyeri meg, a szíveket is. Az ilyent hősnek nevezi a történelem. Mert gyűlöletes lenne ez a legenda-isten, ha fogja magát, s fél kézzel kihajítja a galamb fészkét, hogy sárba tapossák a katonái. És nem mennék utána többé, ha én lennék a katonája. Mint ahogy mihaszna lenne a galamb, ha fészket rakni elhúzódna valahová a front mögé, bokroknak aljába, messze, ahová nem hallszik el a dobszó, se a kürt, se a lovaknak nyerítése. Csak ilyen istennel, csak ilyen galambbal szép ez a legenda. A bátor galamb figyelmezteti a háború istenét, gondolja meg, hová indul, s miért, az pedig meghallgatja a figyelmeztetését, fészkét ki nem dobja, gondolkozik egy kicsit, miként is cselekedjék. Arról nem szól a legenda, hogy másnap mi történt, csatába ment-é az isten, s ez már nem is érdekes. Fontos az, hogy győzött a gondolkozás, a tetteknek megfontolása, az értelem. S hogy emberhez leginkább ez illik, azt már a régi görögök is tudták. Bizonyság ez a gyönyörű legenda, amit sajnos, sokszor elfelejtett az emberiség. Hányszor is zokogott már azóta ez a föld szelíd galambok kidobása láttán...
|