| Kocsmai miniatűrök 20. („Kocsmai beszélgetések”) |
| Írta: Tánczos G. Károly |
| 2011. október 08. szombat, 18:04 |
|
A zárójelben ezúttal nem cím található, hanem műfaj-meghatározás, amellyel Cseke Gábor barátom
illette miniatűrjeimet. (Mert: „Nagyon szeretem, s belőlük az élet végtelen otthonos sivársága,
egyúttal melegség is árad.” – Bocsánat szerénytelenségem miatt! Kösz!)
Az egyiket Balogh András (Andris) színművésztől hallottam. „– Mit iszol? – Nekem nyolc! – Akkor
kérek 16 kisfröccsöt!”
A másikat Pista kezdte, Oláh István, a téglagyár alkalmazottja, aki tréfásan (s más okból is) nem
volt megelégedve, hogy Szent Péter bezárta előtte a mennyország kapuját. „ – Miért akarsz te oda
kerülni?” – kérdezte az egyszer látott, s bár bemutatkoztunk egymásnak, s mindez tegnap zajlott le,
nem emlékszem a vezetéknevére, Laci . – „ – Miért? Mert ott biztos jobb!” „– Ahogy azt te gondolod,
haver! A pokolban sokkal több az ismerős!”
Nevettünk. Sírni még korai lenne.
|
