| Elekes Ferenc: Amikor bekapcsolom a madarakat (Egyszerű) |
 |
| Írta: Elekes Ferenc | |||
| 2011. szeptember 12. hétfő, 10:32 | |||
|
Nehezen jutnak eszünkbe néha az egyszerű dolgok.
Például az, hogy elfogyott a benzin. Láttam már sofőrt, aki órákig hasalt a kerekek között, s amikor már mindent szétszedett, fejéhez kapott - üres a tartály. Pedig értett a motorokhoz. És hallottam tudós emberről, aki könnyűszerrel bogozta ki a differenciálszámítás egyenleteit, de olykor pirulva ütötte föl a szorzótáblát, hogy mennyi hatszor hét.
Van úgy, borúsnak, reménytelennek látunk mindent, a kulcsunk nem talál a zárba, s szidjuk a kulcsot, a zárat, a gyárat, a gyermek ma is köhögött, semmit sem halad az orvostudomány, nem volt a boltban kályhafesték, igen, persze, hogy nincs kályhafesték, valaki nem fogadta köszönésünket, lám, hogy züllik az emberiség...
És nehezen jut eszünkbe, az egész csak azért van, mert rosszul aludtunk az éjjel.
Hányszor lobognak bennünk csöppnyi semmiségért a bosszúállás pokoli üstjei, kutatva keressük másban a szándék rossz irányát, érvelünk meggyőződéstelenül, csak hogy tisztára mossuk magunkban azt a homokszemnyi sértett büszkeséget. És megkeserítjük mások életét egy percre, hétre, mert engedtük, hogy szeles haragunk átjárjon egy lelket abban a begombolatlan pillanatban.
És nem jut eszünkbe olykor, hogy egyszerűen elakadt bennünk valahol egy villanásnyi emberséges mozdulat.
|
