| Gizike szövegei 40-46 (A KOCSMA; válogatás) |
 |
| Írta: Tánczos G. Károly |
| 2011. június 12. vasárnap, 07:26 |
|
Mottót is adok (adtam) „az egyik kocsmából a másik kocsmába”.
Ezt a nótát a rádióban hallottam és abban a szempillantásban szerelmes lettem bele, pedig férfiaknak szól. Az a Zerkovitz Béla írta, akiről már én is írtam. Az én életemnek a nagyobbik (a túlnyomó) része is kocsmákban (amibe beleértem a kávéházakat és a többiket is) telt-múlt, telik-múlik.
40-ik
A kocsma ablaka a végtelenre nyílik. Az ajtaja is.
41-ik
Kosztolányi azt mondja, hogy a rum angolul szobát jelent. Hogyha bemegyek Bizi kocsmájába, akkor rumrumban vagyok. Leszek. Mindjárt.
42-ik
A legjobb üvegük a kocsmaablakoknak van: azokon jó benézni is, kinézni is.
43-ik
Egy kocsmában gondoltam ezt ki: „Milyen nagy és milyen kicsi itt a világegyetem!”
44-ik
Az löttyintse rám az első rumot, aki még nem volt pityókás, kapatos vagy részeg!
45-ik
Az itten levésünknek (mármint ennek a földinek) az értelmét érdemes a kocsmában keresni. Itt és sehol másutt.
46-ik
Ezt is egy kocsmában írom, mert nagyon rászoktam a kocsmai íráshoz, még szerencse, hogy kutyát (van itt egynehány) sem érdekel, hogy mit csinálok. Szóval: Bezárkóztam: magam vagyok magamon belül, és hát magamon kívül is.
|
