Majdnem vége a vizsgáknak, már csak egy fizika vizsga, és egy társadalomismeret érettségi van hátra:)

Elszaladt a május, nyár van. A gyerkőcök már várják a szünidőt, én is. Aztán majd augusztusban azt, hogy kezdődjön újra:) Annyi mindent szeretnénk csinálni, vagy annyi mindent nem.. Nem fogok rohanni, nem fogok elkésni, nem mondom azt, hogy majd a vizsgák után..

Ákos beledumál: -Nem fogunk iskolába menni..

Hiányozni fognak a csütörtök-péntek délutánok, de az eddigi tapasztalatok szerint is nagyon gyorsan eltelik a nyári szünet, úgyhogy valószínűleg az idén is így lesz.

Ott voltunk a Macskaközben! Ákos egyenesen az osztálykirándulásról jött, de nem akarta kihagyni. Én természetesen itthon hagytam a térképet, és egyedül arra emlékeztem belőle, hogy egy hosszú zöld vonal:) Új út, megvolt, de melyik köz? Végig mentünk kétszer..

- Nézd, itt is mostanában közművesítettek!- jegyeztem meg, a vízműves szalagokat látva:D

Eszembe jutott, hogy meredeken ívelő út, kissé kövezve.. lehet, hogy ez az? Próba, jé.. egy zokni, egy kerítésre kötve, ahha.. mezténlábas , azthiszem jó nyomon vagyunk. Ezután már zeneiránt mentünk.

Jó sok kocsi egy ház előtt, meg van. Hurrá!! De hol menjünk be? Gyanús is volt, hogy a járda a kapuhoz vezethet, de egy napra ennyi tájékozódás bőven sokk. Bekukucskálunk és láss csodát , szupermen az udvaron telefonál!! Na gondoltam, jobbkor nem is jöhetett volna, azért megvártuk, hogy befejezze a telefont.

- Szia, megmondanád hogy juthatunk be?- kérdeztem.- 

- Nem látod a kaput? –Zsémbelt, de azért odajött és beengedett minket.

- Ááá .. láttam, csak arra volt szükségünk, hogy valaki kinyissa előttünk..:) - megérkeztünk.