Elekes Ferenc: Leborült szivarvég (Utcánk tekergője) |
Írta: Elekes Ferenc | |||
2011. május 05. csütörtök, 05:58 | |||
– Ej, Lóri, te Lóri, milyen nagy legény lettél Lóri – mondom Lorántnak, utcánk tekergőjének. –És milyen erős lettél, Lóri!– Hálistennek, eléggé erősnek érzem magam, Feri bácsi... – Segíthetnél nekem, hogy ezt a nagy követ tovább tegyem az udvaromon, Lóri... – Én azt a nagy követ máris tovább teszem magának, Feri bácsi! – Jó dolog fiatalnak lenni, te, Lóri... – Öregnek lenni sem lehet rossz, Feri bácsi... – Mi jót látsz te az öregségben, Lóri? – Én azt, hogy maga ezt az egész házat egyedül tovább tudná tenni. Meg tudná mondani, mi volt a helyén száz esztendőkkel ezelőtt. Tovább tudná tenni ezt az egész várost! És meg tudná mondani, mi volt azon a helyen száz esztendőkkel ezelőtt. Képzeletben, persze, ugye, Feri bácsi... – De te valóságosan is föl tudtad emelni ezt a nagy követ, Lóri! – Én föl, de mit láttunk a nagy kő alatt? Néhány sápadt gilisztát, Feri bácsi...
|