Forrai Eszter:

ANNA ELSŐ FOGAI

Két kis domb,
Két kis szikla,
Két kemény késhegy,
Két lapát,
Két villogó hold,
Két asztalláb,
Két virágszirom,
Gyökértelen virágbibék
Anna első fogai -
Még nem harapja
Csak csókolja
Az első ízeket
Falatokat
Anna fogai
Nevető sziklacsúcsok
Napfényes tengerben...

Forrai Eszter (sz. 1938) bár kislányának adózik derűs, életvidám Anna-verseiben, néhai jó Juhász Gyula annás jajai és sóhajai már végzetesen velőmig hatoltak, s ott, miként az ólom, lerakódtak, ezért számomra a napfényben nevető tengeri sziklacsúcsokat is befelhőzi a keserű nosztalgia.

Cseke Gábor:
 

FIÚS LÁNYOK LÁNYOS ANYÁK

mindig mindenhol ketten vannak
elválni sehogyse akarnak

életemben az annák s ilonák
csupa fiús lányok s lányos anyák

szerettem s ezért bántottam őket
sose értettem én a nőket

és most már ők sem értenek engem
jegesbarlang nőtt a szívemben

hol csöppre csöpp és vágyra vágy száll
annábbak minden ilonánál

és mindenki másnál ilonábbak
a nők mi mindent kitalálnak

szorongok fel sem érjük ésszel
míg vágyunk majd kettéfűrészel

annák tükrében felragyogni
ilonák szívében dadogni

bibényi lelkek oly esendők
szomorú szemek puha kendők

foguk zománca esti fényben
úgy csillog mint éjben az ében