Hogy mikor esett a sepsiszentgyörgyi mérnökember, dr. Nagy Attila Shakespeare hálójába, ma már nehéz megmondani. Életútját ismerve, több alkalom és tényező is megnevezhető, a lényeg viszont az, hogy él közöttünk, Közép-Európában egy olyan Shakespeare-szakember, aki nem csupán rajong a nagy brit drámaköltőért – minden idők egyik legnagyobb alakja ő a világirodalomnak –, hanem rendhagyó módon tettekben is kifejezésre juttatja hódolatát.

Amikor a közkönyvtár polcán megpillantottam a szerző közel 900 oldalas ópuszát, az Ezerszer az évszázad emberéről c. gigantikus kézikönyvet, csak álltam és nem hittem a szememnek. A kötet ugyan kartonba kötött, de imponálóan mutat aranyozása, s rajta a kiadó emblémája, no meg az aláírás: The Shakespeare Kingdom House. A hangzatos nevű alapítvány, mint hamarosan kiderült, Erdélyben működik 1992-től, sepsiszentgyörgyi székhellyel, s 1998-tól megbecsült tagja a London központtal működő – a világon mindössze 33 tagot számláló – International Shakespeare Association nevű szervezetnek. Az amúgy egyetemi tanárként működő dr. Nagy Attiláról az is kiderült, hogy évtizedek óta foglalkozik műkedvelő színészettel, színjátszó társulatot is alakított (Concordia néven), sőt a nemhivatásos színházak erdélyi egyesülete, a Jádzó Társaság létrehozása is az ő nevéhez és aktivitásához fűződik. A nagy drámaíróval kapcsolatos előadásokat tart az országban és külhonban, kezdeményezi a Globe színház hasonmásának felépítését Árkos közelében, pár esztendeje pedig Shakepseare-emlékpark létesítését javasolja a ferencvárosi József Attila lakótelepi városrészben, amelyben a brit szerzőóriás mellett a száz legnagyobb magyar Shakespeare-fordító munkájának élőfák ültetésével állítana emléket. A lombhullató erdő tulajdonképpen a páratlan életmű magyar nyelvterületen való befogadásának, elterjedésének történetét mutatná be. Emlékfát tervez Shakespeare magyar fordítóinak (pl. Bessenyei György, Aranka György, Kazinczy, Arany János, Petőfi, Vörösmarty, Babits, Radnóti, Kosztolányi, Németh László, Szabó Magda, Harsányi Zsolt, Eörsi István), a neves Shakespeare-rendezőknek (Ditrói Mór, Hevesi Sándor, Vámos László, Major Tamás, Ruszt József). Névtáblákkal ellátott fák emlékeztetnének a drámaíró műveiben játszó jeles színművészekre is, mint Uray Tivadar, Márkus Emília, Jászai Mari, Gobbi Hilda, Latinovits Zoltán, Ruttkai Éva, Gábor Miklós, Tolnay Klári, Bessenyei Ferenc, Sinkovits Imre, Kállai Ferenc, Garas Dezső, Törőcsik Mari. Minden személyiséget más-más fafajta jelenítene meg. Húszféle juhar, hétfajta szilfa, a tölgyek, gyertyánok, füzek, akácok, nyírfák, bükkök és gesztenyék szinte egész családja, de hétféle liliomfa is szerepel a park tervében, melyek révén az erdőrész nemcsak irodalmi, hanem botanikai látványosság, népszerű kirándulóhely is lehetne.

A könyv dr. Nagy Attila sokoldalú kísérlete közel kerülni az íróhoz – s módszere révén az olvasóhoz is közel hozni – Shakespeare korát, életét, művét, az ehhez kapcsolódó valamennyi háttérinformációt (utóéletét, színpadi megjelenítéseit az időben, megfilmesítéseket, a shakespeare-i mű kisugárzását stb.) – úgy, hogy mindvégig egy izgalmas kérdezz-felelek játék részesének érezze magát, amelyben nem az egyes válaszokat megtalálni a kunszt, hanem az életmű egészében összefüggésbe hozni a látszólag távol eső dolgokat. Ízelítőül három kérdést ismertetünk az ezerből.

A könyv, amelyben megtalálhatók a helyes válaszok is, gazdag könyvészeti anyaggal, névmutatóval és egyéb szintetizáló ismeretanyaggal áll az érdeklődő olvasó szolgálatára.

Cseke Gábor




Nagy Attila
Ezerszer az évezred emberéről (részlet)

15 - 20 ~ 300

Légy hű magadhoz – suttogják, mondják, kiáltják Shakespeare bölcs gondolkodói, mindegyre hangsúlyozzák különböző formában szegények és gazdagok egyaránt. Nem hiába, hiszen egyebek mellett ez is fontos része és alkotóeleme Shakespeare szellemi végrendeletének.
"Légy hű magadhoz" - mondja Polonius a HAMLET főkamarása fiának, Leartesnek, amikor az elutazik az udvarból. Századunk egyik neves írója Légy hű magadhoz címmel jelenteti  meg nagysikerű könyvét, amelyben leszámol mindazokkal a hibákkal és bűnökkel, melyeket Anglia és a győztesek  a világháború után elkövettek.

...elmédbe vésd jól e néhány szabályt.
A gondolatnak nyelve sose keljen
Nálad, se tettre ferde gondolat,
Légy nyájas ámbár, de ne köznapi;
Kémlelve rostáld meg barátidat,
Aztán szorítsd lelkedhez érckapoccsal;
De minden első jöttment cimbora
Üdvözletén ne koptasd tenyered.
Kerüld a patvart; de, ha benne vagy,
Végezd, hogy ellened másszor kerüljön,
Füled mindenki bírja, szód heves ;
Ítéletet hallj bárkitől, ne mondj.
Öltözz, miképp erszényedtől telik,
Drágán, ne torzul; gazdagon, ne cifrán,
Mert a ruha jellemzi emberét,
/.../
Kölcsönt ne végy, ne adj: mert a hitel
Elveszti önmagát, el a barátot;
Viszont adósság a gazdálkodás
Hegyét tompítja. Mindenek fölött
Légy hű magadhoz : így, mint napra éj,
Következik, hogy ál máshoz se léssz.

(Arany János fordításában)

Hogy hívják azt az írót, aki bevalottan Shakespeare-ből inspirálódva adta a Légy hű magadhoz címet nagyszerű, utolsó regényének ?

a. F.M. Dosztojevszkij.
b. Thomas Mann.
c. Eric Knight.

*
16 - 20 ~ 320

Az  utókor szívesen keresi Shakespeare költői önarcképének vonásait az egyik híres személy portréjában - talán nem is hiába. Erre a főhősre is ráillik az, amit Kosztolányi mondott a stratfordi drámaköltőre : „Shakespeare a szellemi élet és a költészet tejföle."
Akárcsak szerzőnknek, az ő elméje szülöttének is csaknem minden mondata bölcsesség, mert világos volt előtte is, hogy „senki sem tud boldogan élni, még tűrhetően sem a bölcsesség tanulmányozása nélkül, és hogy a boldog életet a bevégzett bölcsesség, az egyébként elviselhetőt pedig az elkezdett teremti meg.'' (Seneca).
E gondolkodó szerint az ember soha nem olyan anyagból van, mint ahogyan az a fizikai valóságban megjelenik, hanem olyan szövetből, amilyenek az álmai - ezért fontosak számunkra a karakterek játékai, ábrándjai, vágyai.
Idézetünk a költő emlékét megörökítő jelképes síremlék közelében, a londoni Westminster székesegyházban is olvasható:

A játék véget ért, s játékosaink
- Mint mondtam is már - szellemek, s megint
A légbe, a híg levegőbe tűntek.
De mint e látszat lenge szövete:
Az égverő tornyok, nagy paloták,
Dús templomok, maga e földgolyó,
S mi rajta van, mind semmivé oszol,
És mint e hiu látvány, nyomtalan
Eltűnik. Olyanok vagyunk mi is, mint
Az álmok anyagja: kurta életünk
Keretje álom.
 (Ford. Szász Károly)

Már ünnepünknek vége. E színészek
Szellemek voltak, mondtam, szellemek,
S a légbe tűntek, lenge légbe tűntek :
És mint e látás páraváza, majdan
A felhősipkás tornyok, büszke várak,
Szent templomok, s e nagy golyó maga,
S vele minden lakosa, szertefoszlik,
S mint e ködpompa tűnt anyagtalan,
Nyomot, romot se hagy. Olyan szövetből
Vagyunk, mint álmaink, s kis életünk
Alomba van kerítve.
(Ford. Babits Mihály)

Darabunkat 1790 után tíz alkalommal ültették át magyar nyelvre. Szász Károly 1870-ben, Babits Mihály pedig drámaköltőnk halálának 300. évfordulójára, 1916-ban fordította le...

- Melyik bölcs gondolkodót idéztem ?
a. Jaques - Ahogy tetszik.
b. Prospero - A vihar.
c. Hamlet - Hamlet, dán királyfi.

*

44 - 5 ~ 865

Büszkeséggel kell szólnom arról, hogy a közép-európa-i nemzetek közül a magyar az, amely leghamarabb, már az 1777-es évtől érdeklődik Shakespeare zsenije iránt.
1785. augusztus 9-én megszületik a legelső magyar nyelvű (részlet)fordítás Aranka György törvényszéki bírónak köszönhetően. Ez a II. RICHÁRD KIRÁLY I. felvonásának 4-6 jelenete, aztán az ezt követő napokban ugyanennek a király-drámának következő részei : II. felv. 1-5, 9., a III. felv. 4-6, az V. felv. 10 és 12 jelenete...
Ez alkalommal az V. felvonás végéről készült fordításból idézek...

Nem Musikaé a' mellyel hallok ? Ha, ha !
Húzzátok jól. Melly ellenkező a' leg kedve-
sebb Musika is, ha az Hurok és az hang nincs
egybe eresztve ? így van a' dolga az emberi
élet Musikájának is. - Honnan van hogy né-
kem olly vékony érzésű fülem van, hogy egy
hurnak leg kissebb fére hangzásótól is meg
bántodik, és hogy arra nem volt fülem, hogy
Országomban az hangoknak meg nem egyezé-
seit, és uralkodásomnak félre hangzását észre
nem vettem.

- 1790-ben készül el az első figyelemre méltó magyar Shakespeare-fordítás - egy dráma nemcsak töredékekben, hanem egészében való, első lefordítása -, amelynek eredményeként megkezdődik Shakespeare-nek a magyar irodalomba való betörése, színpadi pályafutása, aztán pedig honosítása.
Jellemző; hogy ezt a prózában készült magyar fordítást megszerzik a kolozsvári színészek, és 1793. november 23-án már be is mutatják itt, a művelődési élet fellegvárában, erdélyi "kincses" városunkban. Ettől a dátumtól számítjuk a drámaköltő színpadi térhódítását, magyar nyelven bemutatott műveinek sikersorozatát.
Kevesen tudják, hogy lelkes fordítónk nem elégedett meg első változatával, később többször is átdolgozta azt. Az ínyenc irodalmároknak kedvezve, alább mindkét variánsból idézem ugyanazt a részt (mindkettő prózában készült). S mivel nem tudjuk, hogy mennyi idő telt el a két fordítási munka között, az elsőt 1790-es változatnak, a másodikat 1790 utáni változatnak szoktuk nevezni.
Íme :

Lenni ? nem lenni ? ez tehát a' kérdés.
Annak-é nemesebb a' Lelke, a' ki a' megmérgesedett
tsillagzatok tsapkodásait békével el-tűri, vagy annak,
a' ki az inség' seregei ellen felfegyverkezik 's ellenkez-
ve ér végett ? - Meghalni - el-alunni; - semmivel sem
több ; s' ezzel az el-alvással Lelkünk gyötrelmeinek 's
az élet megszámíthatatlan nyomorúságinak határt
vetni. Oly vég ez, mellyel buzgóan kellene óhajtanunk.
- Meghalni, - elalunni. - Elalunni ? - talán álmodni
is ! - Ez ám a' göts ! Mert micsoda álmok jöhetnek
majd reánk halál-álmunkban, minekutána a' gázolás-
ból kivergődtünk, ez az a' mi bennünket tartóztat.
Ez az az elmélkedés, a' melly reá bir, hogy magunkat
egy illy hosszú élet nyomorúságainak alája vetjük...

És a megígért, második változat:

Lenni, vagy nem lenni ? ez tehát a'
nagy kérdés ! Annak é nemesebb a lelke,
a' ki a' megmérgesült csillagzatok'csap-
kodásait békével tűri, vagy annak, a' ki
az inség sergei ellen fegyvert kap s'vias-
kodva ér véget ? - Meghalni - elalunni!
semmivel sem több ; s ezzel az elalvással
lelkünk gyötrelmeinek 's az élet' számtalan
nyomorúságainak határt vetni. Oly vég ez,
mellyet buzgóan kellene óhajtanunk ! Meg-
halni -elalunni ! - Elalunni ? -talán álmodni
is! - Ez ám a' göcs !- Mert micsoda álmok
jöhetnek majd reánk halálalvásunkbann,mi-
nekutánna már a' gázolásból kivergődtünk
ez megérdemli a fontolást ! ez az az elmélke-
dés, mely a' nyomorúságoknak hosszas éltet
ád!

Idézetünket a legelső figyelemre méltó magyar fordításból vettük.Tudomásom szerint ez került Arany János kezébe is...
- Ki készítette a fenti variánsokat, - aki igazán szép eszmét akart eredményre juttatni a darab előadási tervével, amikor azt fejtegette hogy ,,mindenkor a nehezebbet kell keresnünk, mert az úgy lesz végre nekünk is könnyű" ?

a. Döbrentei Gábor - (Macbeth).
b. Petz Lipót, soproni lelkész - (Lear király).
c. Kazinczy Ferenc - (Hamlet, dán királyfi).

*

(Megfejtések: c, b, c)

Képaláírás:

Nagy Attila: Ezerszer az évezred emberéről. The Shakespeare Kingdom House, Sepsiszentgyörgy, 2001