Ha én jó lennék, példát mutatnék magamnak, mert:
istápolnám a rászorulókat,
gyámola lennék a gyámoltalanoknak,
átsegíteném a zebránál (de nem csak ott) az időseket,
felsegíteném az elesettek,
megetetném (amennyiben pénz is járulna jóságomhoz) az éhezőket,
megitatnám (az előző feltétel esetében) a szomjúhozókat,
vakon hinném istent, mert ő – állítólag – még nálamnál is jobb lenne,
reményt adnék a reményteleneknek,
boldogságot a boldogtalanoknak,
gyógyírt a sebesülteknek,
fényt a sötétben,
árnyat a fényben sínylődőknek,
továbbá:
élesen fellépnék a vizet prédikálókkal,
a hamis prófétákkal, az álszentekkel, a hamisakkal szemben,
s ha kellene fel is szólalnék ez ügyben különféle fórumokon,
hatalmas erőfeszítéseket tennék
az elleségeskedések, a háborúskodások,
az ember ember által történő kizsákmányolásának megszüntetésére,
a gazdagok, a hatalmasok megbüntetésére,
amennyiben rosszat cselekednek
(teszem azt paraszolvenciát fogadnak el, korrumpálnak vagy
korrumpálódnak, csalnak-lopnak- hazudnak, bandákba tömörülve garázdálkodnak,
stb., stb., stb., stb., stb., stb., stb., stb., stb., stb., stb.,
stb., stb., stb., stb., stb., stb., stb., stb., stb., stb., stb.,
stb., stb., és a többi),
valamint:
biztosítani igyekeznék az esélyek egyenlőségét,
a szabadságjogoknak az érvényesülését,
gyermekeink stabil jövőjét,
végül:
ha két ruhám lenne, az egyiket olyannak adnám, akinek egy sincs,
és ez nemcsak a zoknira és a cipőre vonatkozna,
ha én jó lennék.