Buksival, a későbbi apostollal először az Admirálban, egy sárga homoktenger közepén fekvő kocsmában találkoztam.

50 körüli elvadult, szerb fuvarosra emlékeztetett, nézett rám, figyelte, ahogy iszom a sörömet, majd odajött, és minden kecmec nélkül bemutatkozott. Kijelentette, ő valójában egy király, mert olyan családból származik. Levezette a teljes családfáját.

Néztem rá tág pupillák mögül, megértettem: ő tényleg egy király. Ennek apropójából elkezdtünk beszélgetni.A szavakat félig elharapva elhadarta, hogy a gyufa feltalálója, Irinyi János az ő ükapja, majd mintegy mellékesen odavetette: neki, speciel három töke van.

Néztem rá, ő meg rám.

A következő kört ő hívta. Amint kijöttek a friss korsó sörök, elővett egy kisméretű noteszt és megmutatta.

- Tudod mi ez? Mire én:
- Nem.
- A nőim elérhetőségei.

Elismerően néztem rá.  Nyomban nekifogott egyik szerelmi kalandjának. A nő 150 kiló volt, ahová csak nézett az ágyba, mindenhol őt látta.

Bólogattam. Sütött a nyári nap, a sárga homok aranyban fürdő fátyolos földi tengerként ragyogott.