2011. február 01. kedd, 11:41 |
Banya Bea a négyszögletes kerek
széken forgó mézeskalács
palotakarcoló legtetején lakik
Veseországban, s ott sütögeti
dinoszauruszpecsenyéjét, közben a
körmére néz magának és minden
boldogtalan halandónak, aki besuvad
távnézőkéje lyukán. Így talált rá a
tengerialattomos koralkalmas
eredendőszövevények mélyén
hullámhosszon rengő észlényekre,
magával egyívású sziporkás
szerzeményekre, legkitartásosabban
a verssorompók közé szorult Bakter
Bálintra, fenn is akadt világraszóló
hálójában.
Banya Bea párka és egyetlenke,
rímeket sző olykor értelmetlenségből.
A sötét agyak ellen szövetkezett
nagytudomású pártafogójával, aki
világos, hogy nem hagyta annyiban, s
így lépre jöttek, valódítván.
Banya Bea habszurdokban is otthon
van, kivéve máshol. Általában
harmadik személyben hallgat
önmagáról, gondolkodni sincs ideje,
ezért nem esik bele. Életkora már
elmúlt, de jövője még születendőben,
minthogy kissé sokoldalú.
Banya Beáról azt is kell tudni, hogy
borba fojtva énekel, sötét utcán
visszafogottan konvergál, s mindenre
kapható, aminek semmi értelme.
Banya Bea
(valahol Europalapos szigetén)
2010 mikoris
|