Egyszer, amikor Piroska a vadnyugaton szántotta a prérit, váratlanul megjelent a délnyugati horizont alatt 2 méterrel Harry. Harry egyszerre volt bivaly és cowboly. Két lába volt és két szarva, amelyek gömbölyded ádámcsutkájából nőttek ki, és a szarva közt hordta a tőgyit.
- Helló Harry! - kiáltotta Piroska vidáman, pedig nem is látta még Harryt, sőt, semmilyen módon nem is érzékelte.
- Bőőőőő - bögte el magát Harry ugyanolyan vidáman, mint Piroska, majd hozzátette: gre!
Mert Harry egyszerre volt bivaly és cowboly. És minden szavát félig bivalynyelven, félig embernyelven fogalmazta meg.
Egyszer azt mondta például: búúúúúúúúúú, majd hozzátette: zadara. Vagy azt mondta: múúúúúúúú, majd így fejezte be: likazidő. Ilyen volt Harry.
Vidáman odavágtatott Piroskához, pedig nem is látta, sőt, még a szagát sem érezte.
Egyik se látta a másikat, fogalmuk sem volt egymásról.
- Milyen jól áll neked a tőgy az ádámcsutkádon - mondta szemlesütve Piroska.
Pedig halvány gőze sem volt Harryról. Azt se tudta, él-e-hal-e.
Harry, aki, mint már említettem, szintén nem tudott Piroska létezéséről, kedveskedni akart, és így bődült rá a szántóvető lányra:
- Mmmmmmmmmmmmmm -, majd így folytatta: iértilyenbüdösaszád?
Pedig nem is tudta Piroska nevét, mivel egyáltalán azt sem tudta, hogy létezik. Mégis ezt mondta. Ilyen volt Harry. Egyszer mondta is neki egy sosemlátott teljesen ismeretlen barátja  "Ilyen vagy, Harry". Harry sosem felejtette el ezt, és azóta tudta, hogy ő ilyen. Sokáig idegenkedett a gondolattól, ám az évek során lassacskán beletörődött, és elfogadta sosemlátott teljesen ismeretlen barátja véleményét: ő ilyen. Nincs mit tenni, ilyen.
- Hogy jobban lássalak - felelte szégyenlősen Piroska, pedig Harrynak híre hamva nem volt közel s távol. Mert Piroska a szájával látott. De csak ha büdös volt a szája. Ha fogat mosott, rögtön nekiment mindennek. Csak akkor kezdett visszatérni a látása, ha napon rohasztott nyers görényhúshoz jutott. Amikor bevágott már egy kilót, egészen kiélesedett a szeme.
- Harryt valósággal letaglózott a lány szájából áradó szag. Pedig nem is érezte, hiszen még orra sem volt, mert Harry orra helyén egy kiló karaj lógott, ami kifejezetten jól állt neki. Egyszer mondta is a sohasem érzékelt nem létező barátja:" Te Harry! Az orrod helyén egy kiló karaj lóg! Egész jól áll neked". Harry ezt is tudomásul vette az idők során. Hogy karaj lóg az orra hegyén. Mert ő ilyen. Harry.

folyt. nem köv.