Szórd szét kincseid -
a gazdagság legyél te magad.
(Weöres Sándor)

   
Címlap Írás Nem annyira szép irodalom Baudolino Én és a vasút - szubjektív vasúttörténet
Én és a vasút - szubjektív vasúttörténet E-mail
Írta: Baudolino   
2010. november 11. csütörtök, 23:00

Szeretem a vasutat. Kicsi koromban, mint szerintem minden normális kisfiú, vasutas (is) akartam lenni. Meg persze mozdonyvezető.

Gyerekkorom egy részét nagyanyáméknál töltöttem, akik tanyán laktak. Körös-körül gyalogutak szabdalta végtelen szőlőtáblák, gyümölcsösök, itt-ott egy egy kunyhó. Hosszú, magányos bolyongásaim során egyszer valahogy egészen messzire kóboroltam, és felfigyeltem egy távoli, ritmikusan ismétlődő hangra, valahogy így hangzott:: cshuuucshuuucshuhuhucshuhuhu… Rettentő izgalom fogott el, letértem a keskeny dűlőútról, és nekieredtem a hang irányának. A zaj egyre erősebb lett, összekeveredett saját zihálásommal, és amint átverekedtem magam a tüskös akácsövényen, a lélegzetem is elállt. Hatalmas fekete szörnyeteg vágtatott felém balról, fülsiketítőn csattogott, fújtatott, sivított füstöt okádott, egy kormos arcú ember hajolt ki belőle, s amint elrobogott előttem, rémülten láttam, hogy a kerekei akkorák, mint én magam vagyok.

Ettől kezdve ez volt a mindennapi mulatságom. Izgatott szívvel szaladtam a háromórás vonathoz, azért ahhoz, mert akkor nagyapámék épp deleltek, hiszen ezt az egész vonat dolgot mélyen titkoltam előttük, tudtam, ha kiderül, nem mehetek ki többé. Agárdi telep volt ez a pici állomás, mellette régi bakterház állt, köröskörül akácosok és szőlőtáblák, átellenben jó messze az állami gazdaság gyümölcsösei kéklettek.

A vonat Fülöpszállásról indult, de csak amikor beért Izsákra, onnantól lehetett látni a mozdony pontnyi fekete pofáját és a kéményéből felszálló vékony füstcsíkot. Megbabonázva néztem, amint közeledett a nyílegyenes pályán, fülemet a sínekre tapasztottam, ahogyan az indiánok is hajdan, és hallgattam az erősödő zúgást. A pont fokozatosan nőtt, és a Juhos-majortól már a fújtatását is lehetett hallani. Aztán kibontakozott teljes nagyságában, fütyült egyet és éles csikorgással fékezni kezdett.

A mozdonyvezető és a fűtő már megismert, barátságosan integettek, amint elhaladtak mellettem. A vonat végre megállt. Rövid, ünnepélyes csend következett. A mozdony persze fújtatott, sziszegett tovább, de mégis, nekem úgy tűnt, hogy csend van, megáll az idő. Ez a különös, már-már áhítattal teli állapot máig megmaradt bennem, emlékezetem kimetszette az időből.

Nem tartott sokáig, a kalauz épp csak leugrott és már fütyült is, mert Agárdi telepen általában nem volt se felszálló, se leszálló utas, legalábbis a három órási vonatnál. A mozdony fújt egy nagyot, majd prüszkölni kezdett, mint egy óriási fekete ló, a kerekek megcsikordultak és lassan, nagyon lassan mozgásba lendült a szerelvény. Az én mozdonyom általában három kocsit húzott maga után. Az ablakok mögül itt-ott emberfejek bámultak kifelé, én meg - nem tudom miért -, de mindig integettem nekik. Az utasok néha visszaintegettek, de legtöbbször csak elnéztek valahová a messzi távolba.

Mindig ugyanaz a szomorúság fogott el, amint egyedül maradtam a pici, üres állomáson, s csak néztem a távolodó szerelvény után, amíg csak el nem tűnt messze, a pálya egy kanyarulatában. Nagy-nagy csend szakadt rám. Ott álltam még jó darabig, megvártam, míg a füst szaga beleivódik a levegőbe, és már csak a szőlők és gyümölcsösök lágy, semmihez se’ fogható bódító illatát lehet érezni: akkor indultam csak haza.

Persze nem tudtam, honnét is tudhattam volna aprócska, csetlő-botló kisfiúként, hogy szívemet Odüsszeusz bánata lengi át: a távolság, az utazás utáni örök vágyakozás.

 

Szóljon hozzá!

A regisztráció nélküli latógatók hozzászólásait, csak az adminisztrátor ellenőrzése után jelenítjük meg!
Regisztrálj - mielőtt elviszik előled!

Üze-net

"Akinek két ruhája van, az egyiket adja oda annak, akinek egy sincs." Lk 3.12

Támogatók

Adományozók



Baudolino, Voodoo, Rosa, Satyusek, Kriszta, Klára70, Jarilo, BágóAranymaszat, Teri, hancyka, Era86, andi0110, ketrin6miki70, inestimi, Blondie, kunlord87, Domingo, Márti, Abszolút0, Holle anyó, sugarymarta, perecz, Erzsike, Ypszilon, pompom, Bara, Mykiman, kordasnemarika, davide_organist, BenCry, Sövi,, Timi, Timi anyukája, Ákos fia, Mónika, Tibi, Olgi és sokan, sokan mások...

Sziamagyarország!

Nyomj egy sziát!
A megnyíló ablakban láthatod
a sziák számát.

Közös ivisz-regények

A leghatalmasabb szuperhős
Zulejka

3 szavas mese

Sziasztok smiley
Ez egy jó játék, szabályok:
-csakis 3 szóból állhat amit írsz,
-kétszer nem írhatsz egymás után,
-az "a"betű nem számít szónak.

Én kezdem:
Egyszer volt hol...

Ki van itt?

Oldalainkat 309 vendég böngészi

Bejelentkezett tagok

Nincs