Debreczeni Éva: Felhőkatonák (fotó) |
![]() |
Írta: Cseke Gábor | |||
2011. január 08. szombat, 10:10 | |||
![]()
A kötet megjelenésével kapcsolatos interjúban (Káfé főnix portál) a szerző így nyilatkozik képeiről: "A szerkesztő tehet mindenről. Mint illusztrációk, a fotók épp olyanok, mint a versek: amatőrök közt profik, profik közt amatőrök. A képeim akkor készülnek, amikor még annyi időm sincs, hogy verset írjak, de rámjön az alkothatnék... Aláfestésként nem rosszak."
Debreczeni Évát úgy ismerem, mint aki szóban vagy képben egyformán érzékenyen leképezi a világ hangulatát, sugallatait és anélkül, hogy nyílt ítéletet mondana, ábrázol, tükör elé állít. Tárgyakat, mikrokörnyezeteket passzít össze, életmetszeteket készít élettelen tárgyakból, élet-díszletekből, amelyek mögött a képzeletünk megláthatja mindazt, ami egy átmeneti életforma értékrendjében kavarog, leülepedni képtelen.
Képmagyarázatok (balról jobbra): 1. A fény felé; 2. A nagy hal; 3. Csendélet tévével; 4. Együttélés; 5. Felhőkatonák; 6. Helló! 7. Járőrök; 8. Jégcseppek; 9. Naplemente; 10. Patika; 11. Pirítósok szerelme; 12. Szocreál Leninnel; 13. Szúnyogháló; 14. Téli tál; 15. Terítve; 16. Virágok; 17. Zsebóra, dobókockával.
![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]()
|