|
Nadrágomon fekete folt
történt hogy az egyik nyáron
felvettem a vászonnadrágom
hordtam reggel hordtam éjjel
versenyt lobogott a széllel
tavasz végén belébújtam
őszig le nem került rólam
jártam vele zsenge fűben
térdig sárban bozóttűzben
zászlóm volt és könnyű sátram
messze rikított a nyárban
előbb feslik később foszlik
elöl-hátul csendben koszlik
nem is fehér bezzeg-szürke
én sem vagyok rá túl büszke
múlik a nyár hát kimostam
bágyadt napon szárítgattam
s míg rám simul látszik rajta
amolyan egy-nyári fajta
de szolgálva is robotolt
nadrágomon fekete folt
Menekülés közben
álmomban párizsban jártam.
álmaim teljesen szabadok.
álmomban nincs szabadabb nálam.
könnyed vagyok és szaladok.
az éjjel rémei is csak álmok
- döbbenek rá, újra és újra.
menekülés helyett megállok
és kifekszem az országútra.
párizsból tavak mélye lesz.
a tófenékből izzó láva.
dúlt ágyam mélyén ébredek
a megváltó hajnalra várva.
|
