Szórd szét kincseid -
a gazdagság legyél te magad.
(Weöres Sándor)

   
Címlap
Novellák, versek


Gizike szövegei 55

Néha olyan vagyok, mint egy gyerek. Nem kisfiú, nem kisleány, nem is gyermek,
hanem gyerek!

 
Gizike szövegei 54.

 

Miért mondják ezeknek a mostani daloknak az írói, hogy a szerelem emberi
találmány? Nem tudják szerencsétlenek, hogy sok-sok állat (meg talán növény is!)
boldog házasságban él mind a mai napig. Igaz, a szerelem nem azonos a házassággal, de
mégis! Én, ha, teszem azt, földi giliszta lennék (tudom, ez rossz példa, de nem húzom
át, mint régen, hanem magukra bízom, hogy illesszenek be magukhoz való példát),
ragaszkodnékpersze, csak úgy módjával – a gilisztai páromhoz. És még azokról az
állatokról és növényekről nem beszéltem (írtam), akik hosszú, de hosszú ideig kibírják
egymás szájszagát, rigolyáit.
Nem akarom bántani a mai szövegelőket, de ezeket megérdemlik a többi élők is! A
halottaknak meg úgyis mindegy, hogy voltak-e szerelmesek vagy se!
 
Gizikei szövegei 53.

 

Ha volna ebben az országban egy nagy, magas hegy, fölmásznék ! Föl én!
Föl bizony! De nincsen. Már ország is alig.
 
Gizike 52.

 

Az isten meghalt. Saját szememmel láttam a fékezés nyomát a körúton, és
láttam isten krétával körülrajzolt körvonalát is.
Veszélyesek azok az automobilok!
 
Gizike szövegei 51

Nem hiszem, hogy szentté avatnak, nem olyan legény ez a Piusz!

 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>

7. oldal / 30

Chanson d'automne

új-iVisz

 

Ki van itt?

Oldalainkat 831 vendég böngészi

Bejelentkezett tagok

Nincs