1
                                                                               Szikkadtnak (alias Friss Jánosnak)
                                                                                              
Darázsfészekbe nyúlni, és piócát lelni: az ébrenlét képtelensége, az álom igazsága.
Ám ha szegénynek találod napjaidat, megmondom, mit tégy!
Emlékezz vissza olyan esetre, mikor zavarosba merülve darázsra akadtál.
Ha találsz emlékeid rengetegében ilyen pillanatot, őrizd meg, dédelgesd, míg jelenvalónak tűnik.
    Aztán már mi sem egyszerűbb: alkalmazd a logika azon törvényét, hogy AMI ODAFELÉ MEGTÖRTÉNT, AZ VISSZAFELÉ IS MEGTÖRTÉNHET, CSAK KI KELL VÁRNI!
Akkor, meglásd, boldog leszel.

2
                                                                                           Kaló Beatrixnek
Apám reflektort szereltetett az agyába, hogy jobban lássa asszociációit. Lakásunk akkor már tele volt ilyen vagy olyan reflektorral. Öcsémmel órákig küszködtünk, mire átverekedtük magunkat a kábelrengetegen.
Reflektor volt a fotelben – megvilágította az ajtótól a fotelig vezető utat.
Reflektor volt az ajtón – megvilágította a foteltől az ajtóig vezető utat.
Amikor az agyába szerelt reflektor kiégett, apám meghalt.
Reflektor volt a szekrényen – megvilágította az ablaktól a szekrényig vezető utat.
Reflektor volt az ablakon – megvilágította a szekrénytől az ablakig vezető utat.
Reflektor volt a kilincsen – megvilágította a kilincsig vezető utat.
Reflektor volt a tükrön – megvilágította a tükörig vezető utat.
Reflektor volt a csilláron – megvilágította a fény útját.
Apámnak, ha jól emlékszem, nem volt más bogara.
Reflektort szereltetett a WC-re, ágyra, komódra, a befőttes üvegekre.
Reflektort rakatott a sótartóra, a székre, anyám pongyolájára, és reflektort szereltetett az agyába, hogy jobban lássa asszociációit.

    3
Hókarú Nauszikaá felriadt.
Ágcsörgés. Avar zizeg.
 Leleményes Odüsszeusz, mint antik hős meglapult a part lapos kavicsai között. Várt.
H. Nauszikaá felriadt.
- Khí-khí-khí – tekintete L. Odüsszeusz micsodájára tévedt – khí-khí-khí!
L. O., mint antik hős lapult a part lapos kavicsai (l. k.) között (k.).
H. N. felriadt.
L. O. m. a. h. l. a p. l. k. között.
H. N. f.
(Ki ez? – gondolta phaiákul.)
L. O. m. a. h. l.1 a p. l. k. k.

1 praesens

   4
(nem kell hozzá radiokarbonos kormeghatározás, hogy lássuk – ez régi történet)

Volt horthysta csendőrtiszt ül egy karosszékben az ablaknál.
A ház mellett elhaladó nők látványával újratöltve vágyát maszturbál.
Nyílik a szobaajtó.
A belépő feleség mozgásán látszik, hogy a könyökével nyitotta ki.
Kezében egy tányérban gulyásleves gőzölög..
Meglátja a férjét.
Szemeibe könnyek gyűlnek.
Leejti a tányért.
Az széttörik.
A szőnyegen húscafatok.
Partra vetett halak.
 

Ha én 6
Ha én halálutód lennék,
ha megölni nem is tudnám, de valamilyen
 – akár csalárd, galád vagy aljas –
módon félretenném az utamból apámat.
Én lennék az Abszolút Úr.
Tenném mindezt egy igazságosabb leosztás igényével.
Változtatnék apám értékrendjén:
gyökeresen más szempontok alapján válogatnám meg,
kiket vigyek el közvetlenül a hatalomra kerülésem után.
Inaséveimben kisimertem az élők világát, az emberek jellembéli,
társadalmi, szociális különbözését.
Ezen tapasztalatok alapján változtatnék.
Összeállítottam egy listát jelöltjeimről. (Nyilván sokkal hosszabb is lehetne az a lista!)
Sorolnám a neveket, de félek, személyiségi jogokat sértenék, ezért egy szakaszt
e szövegben – üzenetszerűen, szimbolikusan – üresen hagyok. Így:














A neveket a lehető legkisebb betűméretben képzeljék el.
Akinek van rá szeme, olvashatja is.
Azt hiszem, áldanának, imájukba foglalnák
nevemet azok, akiknek haladékot adtam.
Bizony, ekképpen cselekednék.