|
Cseke Gábor válogatása erdélyi fotósok képeiből
|
|
Ady András: Ezer székely leány napja, 2011 (fotó) |
|
 Az első székely népviseletes találkozó 1931-ben volt, Csíksomlyón, Domokos Pál Péter kezdeményezésére. Korabeli megállapítások szerint oly mérvű volt az erdélyi/székelyföldi hagyományromlás, hogy radikális eszközökkel rá kellett ébreszteni a fiatalságot: ne vesse meg ősi értékeit, viseletét, művészetét.
Gyakorlati célul azt tűzték ki, hogy lehetőleg évről évre gyűljön össze ezer olyan székely leány, akire rá lehet bízni a hagyománymentést
Az 1941-ig kihagyásokkal, mesterségesen támasztott akadályokkal néztek szembe a székelyföldi szervezők - nem hiányzott közülük a ferences rend és a szürke nővérek rendje sem -, de igyekeztek tartani a folytonosságot. A valódi folytatásra, a kezdeményezés új tartalommal való feltöltésére 1990 után vállalkoztak a csíkszeredaiak. A nagyszabású, valamennyi székelyföldi település fiatalságát megcélzó találkozóra minden július első szombatján kerül sor. Ilyenkor a Csíkszereda fő terén találkozó, székely viseletbe öltözött, leginkább lovon vagy lovas szekereken érkező csoportok énekelve-táncolva vonulnak fel a csíksomlyói Nyeregbe (a hagyományos pünkösdi búcsú színhelyére), ahol a szabadtéri színpadon bemutatják sajátos népdalaikat, táncaikat, viseletüket s igazi vásári hangulatban hatalmas körtáncban egyesítik szándékaikat.
Végül "csiportképet" készítenek, amelyről aztán le lehet olvasni, hogy együtt volt-e az ezer székely ruhába öltözött lány a szóban forgó rendezvényen. Jó pár éve ez a szám jóval meghaladja az ezret...
Az eseményt mindig rengetegen fotózzák, az ideit különösen, hiszen nyolcvan év telt el az első találkozó megszervezése óta. Pár nappal az esemény előtt Csíkszeredában bemutatták azt a dokumentumfilmet (Régi idők ezer leánya – Ezer Székely Leány Napja 1931–1940 között, Daczó Katalin, Daczó Dénes, Szabó Ádám és T. Bányai Péter alkotása), mely felkutatott sajtó-, fotódokumentumok, személyi emlékek alapján rekonstruálta a kezdeteket, az 1000 székely leány gondolatának alakulását. A filmben megszólaltak azok az egykori leányok, akik részt vettek a kommunizmus előtt mindössze öt kiadást megért rendezvény valamelyikén. Ők beszélnek ünnepről, viseletről és viseletelhagyásról. Szakemberek vélekednek továbbá a népviselet változásairól, szerepéről.
Ady András szubjektív megközelítésű fotóriportja az idei esemény néhány hangulatos pillanatát idézi.
|
|
|
Székelyföldi fotótáborok: Gyergyóremete, 2007 (fotó) |
|
 A székelyföldi táborszervezés "bősége" 2007-ben Gyergyóremetén ért véget, s nagyon úgy nézett ki, hogy a Gyergyó-medence települései egymással vetélkedve látták sorjában vendégül a válogatott csapatot.
Akinek a magja mindig ugyanaz volt, de összetétele mégis mindig más.
Az ősz beköszöntével egybeeső fotós portyán a termésüket betakarító remeteiek dolgos szorgalmukat mutatták - tisztuló, pasztelles, kimosott színeket, októberi hangulatokat, a fő termény - a krumpli - behordásának gondját.
Itt történt meg - egészen kivételesen -, hogy a táborzáró találkozóra a fotósok képeikkel megtöltötték a helyi lap különkiadását, amely ízléses fotólapként látott napvilágot, Ádám Gyula és Szentes Zágon szerkesztésében.
A tábor anyagából még az év búcsúztatása előtt fotóalbum is megjelent, amely ma már könyvritkaságnak számít.
A táborban részt vettek és a válogatásban névsor szerint 2-2- képpel szerepelnek:
Ádám Gyula (Csíkszereda)
Balázs László (Gyergyóremete)
Balázs Ödön (Székelyudvarhely)
Bálint Zsigmond (Marosvásárhely)
Czire Alpár (Székelykeresztúr)
Danis János (Gödöllő)
Hátszegi Csaba (Csíkszereda)
Kunkovács László (Budapest)
Molnár Attila (Tekerőpatak)
Sándor László (Gyergyószentmiklós)
Szabó Attila (Csíkszereda)
Szentes Zágon (Kolozsvár)
Vitos Hajnal (Csíkszereda)
|
|
Székelyföldi fotótáborok: Kászonaltíz, 2007 (fotó) |
|
 A 2007-es esztendő csuda termékeny volt a székelyföldi fotótáborok dolgában. Buzgott a falvak vendéglátó kedve, hívták ide is, oda is a fotósokat, akik hol nagyobb, hol kisebb, mozgékony csapattal megérkeztek.
Szeptemberre járt az idő, beállt a szomorúságos, esős időszak, ami nem igazán kedvezett az elmélyült terepmunkának. De sebaj, a beltéri fotózást sem vetették meg a vendégművészek, s az időjárási konjunktúrát arra használták fel, hogy feltérképezzék, milyen archiv családi képanyagok hevernek a háztartásokban ismeretlenül, lassú pusztulásra itélve, pedig hát meg lehetne még menteni azokat, mindannyiunk okulására...
Kászonaltizben amúgy is indult már helyi mozgalom e téren, csak fel kellett szitani némileg a parazsat. A táborban jelen lévő fotóművészek ezúttal a gyors, pontos munkát helyezték előtérbe, azzal a szándékkal, hogy ide még visszatérnek, de most nem hagyhatják ki a gyors látlelet felvételét.
A kalandból nem készült album, viszont a kászoni képanyag nem egy darabja alkotójának már nem egy elismerést hozott különféle nemzetközi megmérettetéseken.
A tábor életében részt vettek (névsor szerint, 3-3 képpel - a 2 képpel szereplő Danis János kivételével):
Ádám Gyula (Csikszereda), Bálint Zsigmond (Marosvásárhely), Danis János (Gödöllő), Magyari Hunor (Székelyudvarhely), Molnár Attila (Tekerőpatak), Salat Kincső (Kolozsvár), Vitos Hajnal (Csikszereda).
|
|
|
Székelyföldi fotótáborok: Gyergyószentmiklós, 2007 (fotó) |
|
 Immár a tizedik felkerekedés volt a székelyföldi fotósok részéről a 2007-es gyergyószentmiklósi kiruccanás, s mert a város vezetősége is érdekelt volt a táborozás sikerében, csinos panzió sietett a fotográfusok segitségére, mely a Muskátli névre hallgatott. A vendégek amúgy egész nap a várost és a környéket kóborolták, ki-ki a maga útvonalán, s volt, akit az éjszakai élet látványosságai is vonzottak utcán, állomáson, lokálokban egyaránt. Esténként aztán, a vendéglő szeparéjában, ebéddel egybekötött vacsoránál megtárgyalták a napi élményeket, megmutogatták a friss termést.
Egyikük nem sajnálta az időt és videóra vette a táborozás kulcspillanatait. Azt a találkozót is, például, amelyen a tábornyitás alkalmával a város főépitésze szenvedélyes előadáson vázolta a gyergyói örmény városka keletkezéstörténetét, kettős elkötelezettségét a hagyományok és a modernizáció felé egyaránt. Jól jött ez a kis eligazitás a 12 fotográfusnak, akik attól kezdve egészen más szemmel tekintettek a Gyergyói medence ölelésében fekvő és a Békási szoroshoz közel eső településre.
A tábor utolsó napjaira estek éppen a Gyergyószentmiklósi városnapok. Igy a hétköznapok mellett az ünnepekre is esett a figyelemből. A tábor anyagából szerkesztett igen sikeres albumba sok minden bekerült, mostani válogatásunk inkább csak izelitő a fotósok sajátos városképéből.
A tábor résztvevői voltak (nevük mellett a térkép utáni galériában szereplő felvételeik sorszáma):
Ádám Gyula (Csíkszereda) 2, 5
Balázs Ödön (Székelyudvarhely) 14, 21
Barabás Zsolt (Sepsiszentgyörgy) 1, 6
Bálint Zsigmond (Marosvásárhely) 3, 9
Bimbó Zoltán (Eger) 7, 15
Czire Alpár (Székelykeresztúr) 8, 17
Erdély Bálint Előd (Székelyudvarhely) 13, 18
Fekete Zsolt (Kolozsvár) 19, 22
Henning János (Sepsiszentgyörgy) 11, 16
Molnár Attila (Tekerőpatak) 12, 23
Szentes Zágon (Kolozsvár) 4, 10
Vitos Hajnal (Csíkszereda) 20, 24
|
|
Balázs Ödön: Időképek (fotó) |
|
A Székelyudvarhelyen élő és az ottani Hagyományőrzési Forrásközpont fotográfusaként dolgozó Balázs Ödön mind alkotóként, mind szervezőként a fényképészet elkötelezett hive. Az Exposia elnevezésű fotós csoportosulás egyik alapitójaként a természetfotózás szorgalmazását is fontosnak tartja. Mint a Hargita megyei fotótáborok cselekvő résztvevője, Udvarhely környékén maga is szervezője, közel száz kiállitáson és fotós rendezvényen mutatkozott be.
Tizennyolc képből álló, válogatott galériájában az alábbi felvételek kaptak helyet:
1. Számadás; 2. Az idő homályában II.; 3. Baleset; 4. Bibliaolvasó; 5. Csángó fiúk; 6. Farsangtemetők I.; 7. Farsangtemetők II.; 8. Gyűjtögetők; 9. Hallgatóság; 10. Hosszú út; 11.I(n)stálo(m); 12. Imádkozók; 13. Kereszt-fa; 14. Kosárfonók; 15. Merengő; 16. Múltbatekintő; 17; Vidéki vagányok; 18. Zsindelykészitők.
|
|
|
|
|
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>
|
|
4. oldal / 13 |
