Banya Bea a négyszögletes kerek
széken forgó mézeskalács
palotakarcoló legtetején lakik
Veseországban, s ott sütögeti
dinoszauruszpecsenyéjét, közben a
körmére néz magának és minden
boldogtalan halandónak, aki besuvad
távnézőkéje lyukán. Így talált rá a
tengerialattomos koralkalmas
eredendőszövevények mélyén
hullámhosszon rengő észlényekre,
magával egyívású sziporkás
szerzeményekre, legkitartásosabban
a verssorompók közé szorult Bakter
Bálintra, fenn is akadt világraszóló
hálójában.

Banya Bea párka és egyetlenke,
rímeket sző olykor értelmetlenségből.
A sötét agyak ellen szövetkezett
nagytudomású pártafogójával, aki
világos, hogy nem hagyta annyiban, s
így lépre jöttek, valódítván.

Banya Bea habszurdokban is otthon
van, kivéve máshol. Általában
harmadik személyben hallgat
önmagáról, gondolkodni sincs ideje,
ezért nem esik bele. Életkora már
elmúlt, de jövője még születendőben,
minthogy kissé sokoldalú.

Banya Beáról azt is kell tudni, hogy
borba fojtva énekel, sötét utcán
visszafogottan konvergál, s mindenre
kapható, aminek semmi értelme.

Banya Bea
(valahol Europalapos szigetén)
2010 mikoris

A megfelelő akták, Nietzsche műveinek tanulmányozása során A vidám tudomány híres 125-ös aforizmájának olvasása közben csapott először a homlokára Columbo hadnagy, s rögtön közölte is a főkapitányságon ügyelő Wilson őrmesterrel, hogy gyilkosság történt. „Ki halt meg?” – kérdezte szórakozottan az őrmester, miközben a körmeit pucolgatta. „Egy bizonyos Isten nevű személy”- válaszolta határozottan Columbo. Itt van, fehéren-feketén: „Isten halott”. A hadnagy röviden elmesélte az őrmesternek az aforizma fontosnak tartott részeit. Arról van szó, foglalta össze az esetet Columbo, hogy egy őrült fényes délelőtt lámpást gyújtott, a piacra rohant s közben folyton azt kiabálta: „Istent keresem! Istent keresem!” Ám mivel a jelenlévők között sokan nem hittek az Istenben, nagy nevetés támadt. Az őrült azonban közéjük vetette magát, és szinte átlyukasztotta őket a tekintetével. – „Hová lett Isten? – kiáltott föl. – „Majd én megmondom nektek. Megöltük őt ti és én! Gyilkosai vagyunk mindannyian!”