Előzetes tudás

Ehhez a tanegységhez ismerned kell az ezredforduló körül kibontakozó technológiai fejlődést, a középkori mezőgazdasági és ipari technikát, a korai középkor kereskedelemi viszonyait.

Tanulási célok

Ebből a tanegységből megtudod, hogyan jöttek létre a mai modern európai városok elődei a középkorban. Megismered a főbb kereskedelmi utakat a Földközi- és a Balti-tengeren.

Narráció szövege

Ez itt Budapest, a Múzeum körút íve a Kálvin térnél. Ez pedig Köln, a Rudolfplatz a belső körúton. Két belváros, melyet hatalmas félkörbe zár az úthálózat. Itt, a körutak helyén álltak a középkori városfalak. Amikor a város túlnőtt a falakon, azokat lebontották, de helyük a mai napig megszabja a város kialakítását. Vajon hogyan születtek meg a történelem új képződményei, a középkori városok?
Az ókorban is léteztek városok, melyekben sok ember élt együtt. Ezek az új, középkori városok azonban a kereskedők és a kézművesek független, külön világává váltak. Nem csupán falai választották el a külső világtól, hanem lakóinak gondolkodásmódja is. A kora középkorban kevés város élte túl a hanyatlást. Itáliában és a Földközi-tenger partvidékén a római városok, ha összezsugorodva is, tovább éltek. Barcelona, Marseille, Lisszabon kikötői továbbra is üzemeltek. Az ókorban a városok nagy része az egykori Római Birodalom nyugati részén volt. Jelentőségük számottevően csökkent; sok város elnéptelenedett, némelyik elpusztult. Ezeken a helyeken a városi életet újjá kellett építeni. London, Párizs, Bécs jóval nagyobbra nőtt, mint római elődjük, más városok kicsik maradtak. Gyakran keletkeztek városok telepítéssel vagy tudatos alapítással. Sokszor bővítették a már meglévő várost, mint például a középkori Prágát. Kereskedők püspöki székhelyek, kolostorok vagy várak körül hoztak létre településeket. A kedvező földrajzi fekvés is segítette a városok létrejöttét. Ilyen volt a Regen folyón átvezető híd miatt Regensburg (ejtsd: régenszburg), csakúgy, mint Cambridge (ejtsd: kémbridzs) vagy az ökrök átkelőhelye a patakon: Oxford (ejtsd: okszföd).
A városokban a kereskedők érdekvédelmi szervezeteket, gildéket, majd kommunát hoztak létre, városi önkormányzatot, mely függetlenítette magát a földesúr vagy a püspök hatalma alól. A városok így hamarosan kiváltságokat, mentességeket kaptak. Egy betelepülő jobbágy 1 év és 1 nap után szabaddá lett, nem tartozott többé földesúri hatalom alá. Ezután szabadon rendelkezett ingó és ingatlan vagyonával, felszólalhatott a városi népgyűlésen. A feudális ítélkezés megbízhatatlan módszerei, a lovagi párbaj vagy az istenítélet helyett a városokban írott kereskedelmi jog és szakképzett bíráskodási rendszer jött létre. A várost esküdtekből álló tanács és polgármester irányította. A város az idegen kereskedőket árumegállításra, helybeli árusításra kötelezhette. A középkorban nem voltak milliós városok, de sűrű városhálózat alakult ki kisvárosoktól 10-50 000 fő közötti nagyvárosokon át egészen az óriásvárosnak számító, 200 000 lakosú Párizsig. Európa két leginkább városiasodott vidéke Észak-Itália és Flandria volt.
A város főterén állt a harang- vagy tűztoronnyal magasított városháza, a polgármester és a céhmesterek, kereskedők házai. Ha a város katedrálist épített, akkor egy új főteret is létrehoztak. A növekedéssel egy időben a régi falakat lebontották. A kapuknál és falakon kívül vendégfogadók, kocsmák álltak. Külön városnegyedekben zajlott a céhes ipari tevékenység. A céhek az adott szakmát pontosan szabályozták, és tiltották a céhen kívüli kontárok tevékenységét. De tiltotta a céhszabályzat a versenyt, a reklámot, a technikai újításokat is, büntették a hamisítást. A mesterek legényeket és inasokat alkalmaztak, a tanulásnak része volt a vándorlás és vizsgamunkaként „remek” elkészítése is.
A városok fellendülésével együtt éledt újjá a kereskedelem is. Genova és Pisa [ejtsd: DZSENOVA, PÍZA] a Földközi-tenger nyugati medencéjében épített ki lerakatokat, kelet felé, a levantei partvidéken Velence. Innen fűszereket, selymet, drágaköveket és egyéb luxuscikkeket hoztak be Európába, és fémárukat, gyapjúszövetet exportáltak. Északon Lübeck és Hamburg szövetségéből jött létre a Hanza, melyhez 200 város csatlakozott az orosz Novgorodtól kezdve Stockholmon vagy a flandriai városokon át egészen Londonig. A prémek, méz, viasz, faáru, a flandriai és angol posztó kereskedelme a Balti-tengeren zajlott. A két nagy kereskedelmi útvonal a szárazföldön, Franciaországon és az Alpok hágóin át kapcsolódott össze. Félúton, Champagne [ejtsd: SAMPÁNY] grófság területén jött létre Európa legfontosabb, egész évben tartó vására. Itt alakult ki az aranypénzeket helyettesítő váltó és a folyószámlára való átutalás, illetve a bankrendszer őse.

Ajánlott irodalom

Ujvári Pál: A középkor története, Műszaki Kiadó, 2005

Herber–Martos–Moss–Tisza: Történelem 3., 1000–1500-ig, Reáltanoda Alapítvány, 1996

Teszt 
Javasolt feldolgozási idő: 15 perc
Még nem töltöttem ki a tesztet
Developed by Integral Vision