|
 Szabó Zoltán (Baudolino, Mém)
|
|
A Titkok könyve első bejegyzéséhez: „Isten-isten!" |
|
Nagyon tetszik nekem ez a bejegyzés, ez a kétely. Héj-nek azt mondanám, hogy - a világ állapotát tekintve legalábbis - a gonosz (szimbolikusan az sátán) erősebb a jónál, (szimbolikusan az istennél), így isten, ha a mi fogalmaink szerint létezne, elbukna a sátánnal vívott küzdelmében. Az egyetlen mód, hogy ezt elkerülje, hogy nem létezik. Így a gonosz számára hozzáférhetetlen, a létező gonosz viszont szem előtt van, isten kontrollja alatt. Mert isten számára a nemlét csupán egy állapot, míg a gonosz számára a lét az egyetlen lehetséges létforma. Összegzésként: Isten nincs, tehát van.
Baudolino
|
|
|
Pihenész gondolatai - Lukács modernül |
|
Akinek két ruhája van, már csak egyet kell szereznie, hogy három legyen. |
|
9, 8, 7, 6, 5, 4, 3, 2, 1, számtalan
|
|
|
Pihenész, Ágyász és Tükrész barátok. Mindhárman filozófusok, és nevükben hordják vizsgálataik esszenciáját. Pihenész a pihenés legáltalánosabb összefüggéseivel foglalkozik, míg Ágyász a konkrét ágyban fekvést, Tükrész pedig a tükörben való önvizsgálatot választotta kutatása témájául. Általában együtt végzik kutatásaikat, Pihenész a legkülönfélébb módokon pihen naphosszat, míg Ágyász egyik ágyról a másikra heveredik, mint egy igazi vándor (ágyvándor), Tükrész pedig rendszerint a falitükrök egyikében szemléli figyelmesen önmagár, hol szeplőit számolgatva, hol egészen közel hajolva a saját szembogarát fürkészi.
Ritkán szólalnak meg, amint az valódi bölcsekhez illik, és olyankor sem firtatják egymás szavainak, mondatainak jelentését. Így aztán a lehető legnagyobb békességben, harmóniában űzik a filozofálás nemes és egyáltalán nem könnyű mesterségét.
A nap besüt mindig nyitott ablakukon, és kéjesen csillan meg a boros kancsókon és lakomás tálakon, amiket barátok hordanak naponta a három keményen gondolkodó filozófusnak. A továbbiakban egy-egy találó gondolatukat közöljük e helyütt.
Pihenész egyik délelőtt, amint befejezte a reggelijét, kezében ezüstkupájával épp a bányászat mibenlétéről gondolkodott, amint észrevette, hogy Tükrész szénporos arccal egy, a szivárvány minden színében pompázó pulóverét próbálgaja magára a tükör előtt. Pihenész egyszer csak ily szókra fakadt:
"Ó, barátom, Tükrész, ha rád nézek, a bányászat jüt eszembe, ha a pulóveredre, akkor meg a bányászat sokszínűsége."
|
|
Ki szögezte a hátamra ezt a Jóembert?
|
|
|
|
|
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 Következő > Utolsó >>
|
|
2. oldal / 7 |
