|
 Kőrösi Sándor (Sanyi)
|
|
Komposzt ül a halántékon,
Felocsúdok, talán épp pont mára.
Ide vezényelt a madár az égen,
Vagy, nem is :
Égetett szenet bégetett
A kazánfűtő.
Szénné lettem,
Mint egy levél kivonat ...
Életre kelt atom huzakodik,
hadakozik az éteren!
Térden csókolt föld vonaglik,
a kék egen!
|
|
|
ingatózó tél a fákon,
A hó esik, mégse fázom,
Csoda idő! - Azt kiáltom,
Gyerünk gyorsan hólapátom,
Vegyük most fel a kabátom,
Jót dolgozunk, biz' én látom. |
|
Az élet és halál fatalizmusa |
|
Az élet és halál fatalizmusa
|
|
|
Ember az Isten tükrében - A gyermek transzcendenciája |
A gyermek transzcendenciája
|
|
Ember az Isten tükrében - Az igazi érzékenység a szimbólumok valóságának értése |
E-mail |
|
Egy ellökött gyermek fájdalmában senki sem osztozhat, hacsak nem a szeretet erejével. Mennyi ellökött és elfáradt gyermek sír, és senki sem emeli fel őket? Dehogynem! A szeretet felemeli.
|
|
|
|
|
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 Következő > Utolsó >>
|
|
5. oldal / 8 |
