Hány csillag van az égen? Mert ha igaza van a mondásnak, hogy ha meghal egy ember, akkor egy csillag is lehullik az égről, akkor már rég meztelennek kellene lenni az égboltnak! Vagy a csillagok is úgy vannak, mint az emberek, hogy nemcsak halnak, hanem születnek is?

A tél végeztével (a hóolvadáskor) látom, hogy milyen széles is a járda. A járdák. Ilyenkor kicsit imbolyogva lépkedek. Túl sok a szabadság?

A mosoly állapot.

A tényleges (és lényegi) explikáció előtt még egy probléma tisztázásra szorul: az Elmúltak az ünnepek és az egész lemez névmágiát és identitást feszegető prológusában a Gábor mellett szerepel a Pál is, amely név a Macska az útonban (a továbbiakban Macska…) Pali bácsi alakban jelenik meg. Szilárd meggyőződésünk, hogy nem ugyanarról a személyről van szó! A Pál alternatívaként fogalmazódik meg, az előadó (András) elmúlt lehetőségeként (mint a Gábor is). Tehát András nem lett Pál, pontosabban nem Pál lett. És Pali bácsi sem lehetett. Ezt az „Ó, jaj!” rezignált szomorúsága után az előadó is kijelenti, ám a tényekkel is alá kell támasztani. Íme: Laár András 1982-ben (a lemez megjelenésének esztendejében) 27 éves volt, a bácsi megszólítás viszont a mi kultúrkörünkben a férfi életének 45-50. éve után jár ki. A mi Pali bácsink emlékeztet az 1990-es A nagy átalakítás album Kovács Páljára. A Jóisten által néki(k) rendelt sorsban mindenképpen. Bonyolultabb a helyzet Erzsi nénivel! Ő a 3. (A vonat) és a 7. szám szereplője. Amikor először látjuk (tulajdonképpen csak halljuk, hiszen nem videoclipről van szó, de a KFT szövegei láttató erejűek, ezért bátran írhatunk vizuális percepcióról), a város pályaudvaráról kigördülő személyvonaton ül a vidéki munkahelyére induló gyerek (valószínűleg fiú) mellett. Ez a város Budapest lehet, egyrészt, mert a lemez számainak többségében ez a színhely, másodszor, mert akkoriban (1970-es, ’80-as évek) leginkább a fővárosi vasúti állomásokat nevezték pályaudvarnak, harmadrészt, mert a vidéki jelző ebben az oppozícióban kapja meg jelentését. Méghozzá egy elég távoli vidékre utazhat a legnagyobb gyerek, mert az egész család kint van a pályaudvaron, és hosszan integet a vonat után. (A távolság problémájára még visszatérünk.) Az anya nem lehet Erzsi néni, hiszen gondoskodnia kell a fiatalabb gyerekekről, ill. a dal ritmusához beleillene az a változat, hogy „Mellette édesanyja ül…”, de nem azt írta a szerző. Mindenesetre az Erzsi néni intimitása, és az a tény, hogy a gyerek mellett ül, rokonsági kapcsolatot sugall. Senki sem sejti még, csak a szövegíró tudja biztosan (a mindentudó szerzői attitűd!), hogy Erzsi néni holnap kórházba fog kerülni. Ennek oka lehet hirtelen rosszullét, egy lappangó betegség kitörés, vagy baleset. Arra nincs utalás, és kicsiny a valószínűsége, hogy ugyanazon autó üti majd el (holnap), mint amelyik három számmal később a macskát elütötte. A Macska… 3. és 4. strófájában egy falusi (vagy kisvárosi) családi ház jelenik meg. Erzsi néni a második versszakban kap helyet, és nem hisszük, hogy a két utolsó versszak két különböző helyszínt fogalmaz meg. Summa summarum, egyre erősebb meggyőződésünkké kezdett válik, hogy két Erzsi nénivel állunk szemben. Sajnos 1982-ből nincs adatunk az Erzsébet név gyakoriságáról! Elterjedtebb lehetett, mint 1996-ban, amikor is a népszerűségi lista 71. helyén állt.