|
Székelyföldi fotótáborok: Csíkmenaság, 2007 (fotó) |
|
 Alig egy hónappal a sikeres vízaknai táborozás után, ha kisebb csapattal is, de a székelyföldi fotósok a javában kibomló tavaszban "megrohamozták" Csíkmenaságot, ezt az ízig-vérig hagyományőrző, nagymultó alcsíki települést, amely valamiképpen kívül esik a huszonegyedik század felfokozott életnyüzsgésén.
A menasági nép kultúrateremtő érdemeire vall az, hogy a Romániai magyar népköltészet tárházát bemutató könyvben a régi csíkszéki települések között Menaság 12 dallal az élen áll. A falu ugyanakkor a székely fafaragás egyik elismert és ma is aktív központja. A menasági porták megszokott látványa a faragott székelykapu, egyesekre például ilyen felirat került:
"Szíves vendéglátó e kapu gazdája, de az álnok hizelgőt végképp kizárja! Béke a bemenőnek, áldás a kimenőnek!"
A táborozás záróeseményeként a fotósok az addigi termést mutatták be vetített képek formájában a menaságiaknak. A közel 300 felvételt tartalmazó nyers válogatás, illő zenei aláfestéssel nem csak elbűvölte a nagy számú helyi közönséget, hanem mindegyre ráébresztette őket arra, hogy a fotós szemével nézni a világot annyi, mint a képkivágások révén észrevenni, megérteni és megbecsülni, csodálni tanulni mindazt, ami mellett hétköznapi életünkben közömbösen elmegyünk.
A tábor résztvevői ezúttal 3-3 fotóval szerepelnek válogatásunkban, az alábbi névsor szerinti sorrendben:
Ádám Gyula (Csíkszereda), Balázs Ödön (Székelyudvarhely), Bálint Zsigmond (Marosvásárhely), Czire Alpár (Székelykeresztúr), Danis János (Gödöllő), Magyari Hunor (Székelyudvarhely), Vitos Hajnal (Csíkszereda).
|
|
Székelyföldi fotótáborok: Vízakna, 2007 (fotó) |
|
 Az útjukon következetesen haladó székelyföldi táborozók olykor egy kis kitérőt is tesznek. Így történt ez 2007 áprilisában, amikor a szebeni magyarok egyesületének meghívására a közeli Vízaknán ütötték fel a tábort, hogy jobbnál jobb felvételek százain, tavaszi ragyogásában örökíthessék meg a városka és a környékbeli, messze hírű sóstavak vidékét - Vízakna fényeit. A közel négyezer lelket számláló település tavai római kori sóbányák aknáiban keletkeztek (az utolsó bánya, az Ignácz-bánya 1931-én zárta be kapuit). A tavak (52 kisebb-nagyobb tavacskát tartanak számon) erős sókoncentrációja miatt igen keresett gyógyfürdő ma is. 1849 februárjában, Vízakna határában zajlott le Bem erdélyi hadjáratának visszhangos ütközete, a vízaknai csata, amelyről a tragikus eseményben részes Petőfi Sándor Négy nap dörgött az ágyú c. versét írta.
A tábor résztvevői nagy előszeretettel időztek el a helyreállított, s nagyrészt felújított, az 1909-ben a Jugendstil alapján a bécsi mesterek által emelt központi fürdőpavilont, annak is híres részét, a török fürdőt. Vízaknát sokáig nevezték a monarchia Karlsbadjának. A város köré számos legenda is fűződött, az egyik legregényesebb a vízaknai csatával kapcsolatos, amikor is a krónikák szerint az utcákon 349 elesett katona hullája hevert. kemény tél volt annak idején, , a föld rendkívül fagyos, sírt ásni az elesetteknek valóságos képtelenség. Öt napi tanakodás után a helyiek eldöntötték, a holtakat egy felhagyott sóaknába dobálják, később márványoszlopot is emeltek az elesettek emlékére.
1890. július 3-án óriási felhőszakadásról emlékeztek meg a feljegyzések. A legenda szerint az aknába dobált hullák közül hetet a nagy víz a felszínre vetett, de azokat az erősen sós víz annyira tartósította, hogy a halottkémnek kihívott nagyszebeni orvos még a haláluk előtti étrendjüket is megállapíthatta a gyomrukban fellelt, több évtizedes ételmaradványok alapján. (A legendát Cseres Tibor regényíró is felhasználta Vízaknai csaták című regényében.)
Vízakna és a fotográfia sorsszerű kapcsolatáról szól az a történelmi adalék, mely szerint Szatmári Pap Károly - aki a román királyi udvar fotográfusaként, majd a krími háború haditudósítójaként is ismert - az 1830-as években a helybeli parókián szolgáló nagybátyjánál, Szatmári Zsigmond lelkésznél töltötte ifjúkori nyaralásai egy részét.
A vízaknai fotótábor résztvevői:
Ádám Gyula (Csíkszereda) Balázs Ödön (Székelyudvarhely) Bálint Zsigmond (Marosvásárhely) Czire Alpár (Székelykeresztúr) Danis János (Gödöllő) Erdély Bálint Előd (Székelyudvarhely) Labancz István (Csíkszereda) Szabó Attila (Csíkszereda) Szentes Zágon (Kolozsvár) Vitos Hajnal (Csíkszereda). Mindegyikük 2-2 fotóval szerepel, betűrend szerint.
|
|
|
Ádám Gyula: Csíki huszárok és a csíki sör (fotó) |
|
 Húsvét után toborzó körútra indultak Felcsíkon a helyi, székelyföldi hagyományőrző huszárok. Lovaikkal, saját pénzen kiállított huszáröltözetben népszerűsítették a huszárélet szépségeit, csalták ki az utcára a falvak népét.
Voltak, akik csak a bemutató erejéig csatlakoztak a vendégekhez, mások szeretnék szorosabbra fűzni kötelékeiket a toborzókkal.
A huszárok mindenütt elmondották:
- Egy jó huszárnak három fő dolga van: a lova, a jó bor és a szép nő. A jó ló pedig egy fél csatanyerés.
Bor ide, bor oda, a huszároknak ugyancsak csúszott a csíki sör is (románul: Bere Ciuc), ahogy a fotóriport is igazolja. A fotográfus lekapott egy lovat is, akit toborzás ide, toborzás oda, az istállóban felejtettek, ezért az idén nem is lesz belőle huszárparipa.
Azért vicsorog epedő bánatában...
|
|
Székelyföldi fotótáborok: Gyergyóalfalu, 2006 (fotó) |
|
 Nem csak Erdély - Románia egyik legzordabb zuga. Egyfajta középeurópai Északi Sark, Szibéria. Ami nem csak zimankót jelent, hanem gyors lefutású tavaszt, nyarat s borongós, ködös őszt.
A Hargita Megyei Kulturális Központ 7. fotótábora Gyergyóalfalut vette birtokba - az onnan elszármazott, nagy számú tehetséges erdélyi festőművész után.
A község jellegzetes arról, hogy minden időkben szívesen fogadja azokat, akik együttéreznek az ott élők sorsával. A népes fotóssereg a házivetítésen - amelyen a tábori termésből nyújtottak életközeli, friss kóstolót a fotográfusok - meggyőződhetett az alfalusiak bizalmáról.
Újra és újra meg kell győzni mind a helybelieket, mind a projektet támogató hatóságokat, hogy a helyszín tulajdonképpen másodlagos, terep csupán, ürügy a fotózásra. Lehetőséget nyújt mindazoknak, akik hétköznapjaikban nem lelik munkájuk motivációját, hogy magukba nézzenek és befogadják a külvilág képi kitárulkozását.
Gyergyóalfalu nemrég egy politikai gyilkosság révén híresült el; a község alpolgármesterét saját vikendházában, maffiózó stílusban, néhány méterről agyonlőtték. Kivégezték. A képsorozatnak semmi köze nincs ezekhez az időszerű történésekhez. Lokális és univerzális értékeket rögzít.
A tábor résztvevői:
Ádám Gyula (Csíkszereda)
Bartha Tamás (Gyergyószentmiklós) - csak 1 képpel
Bálint Zsigmond (Marosvásárhely)
Czire Alpár (Székelykeresztúr)
Danis János (Gödöllő)
Erdély Bálint Előd (Székelyudvarhely)
Jánosi Andrea (Kolozsvár)
Kunkovács László (Budapest)
Móser Zoltán (Budapest)
Nagy Boglárka (Kolozsvár)
Szentes Zágon (Kolozsvár)
Vitos Hajnal (Csíkszereda)
|
|
