| Pepita égbolt |
 |
| Írta: Elekes Ferenc | |||
| 2010. december 12. vasárnap, 16:31 | |||
|
Mikor még patakunk
mellett minden
jóformájú kő enyém volt,
s hozzám is tartozott
a madár-pepita égbolt,
mikor a parti bokorból
rám lesett sok piros
bogyó,
nem tudtam, az élet
mily sebesen
fogyó,
és nincs út semerre,
mindenütt csak
út van,
ki indulni merne,
önmaga lesz
útban.
|
