A macskámat 4 dologgal tudom kihozni a sodrából. 
1. ha nem olyan kaját adok neki, amit ő elképzel 
2. ha megfogom a mellső mancsát
3. ha a Hej Vargánét éneklem neki
4. ha a Time to say goodbye-t éneklem neki
Főleg az utolsó tudta mindig kiborítani idegileg. 
Viszont azt bóknak veszem, hogy az előadásom nyomán a rádióban is felismeri ezt a számot. Ha meghallja, teljesen leblokkol, megdermed és kirobbannak a pupillái. Aztán a felenged, rohan pár kört és mindenre felugrik. Nagyon kész van. 
Az utóbbi időben - tavasz lévén és nem ivartalanított lévén - sok borsot tört az orrunk alá.
De aztáááán........beindult a zenélő szökőkút. Nem hittem, hogy ennek lesz pozitív folyománya is de ha valamit, azt mégis annak könyvelem el, hogy a macskában megszűnt a párzási vágy. Ahányszor felcsendül az említett muzsika - és ez kb. napi 8-szor történik meg - megdermed, kirobban a pupillája, üvegessé válik a tekintete és mélyen magába fordul. Nem akar ő már semmit, eltűnik belőle a kalandvágy, a szexuális ösztön kihal, élőlény helyett csak egy kiégett hús és szőrelegy lesz belőle.
Egyszer azt olvastam, hogy a macskák előre tudják jelezni az ember jövőbeli állapotát, akár a halálát is. 
Remélem, ez nem az a kis jóstehetség-típus.