Szórd szét kincseid -
a gazdagság legyél te magad.
(Weöres Sándor)

   
Címlap Írás Nem annyira szép irodalom Kisolga A lótusz a tavon (Kisolga)
A lótusz a tavon (Kisolga) E-mail
Írta: Csukásné Kis Olga   
2014. szeptember 22. hétfő, 07:34

"A lótusz a tavon,

Féllábnyi hosszú szárán, virágot lengetett.

Magányosan nőtt ott. A szél egy zord napon

Elsodorta. A víz felett

Nem tündöklik virág már.

Ám tavasszal egy halász arra járván,

Két lábnyira a régi hely

Közelében rá lelt. Felelj:

A tónak mennyire

Mély itt a vize?"

 

Ezt a "verset" J. I. Perelman  Szórakoztató geometria című könyvében találtam. A vers szerzője nevét homály fedi, csakúgy, mint a fordítójáét. Azt gondoltam, hogy a könyv fordítója, vagy a könyvben szereplő számos más idézet fordítója magyarította. Nem tudtam kideríteni.

Az interneten is kerestem ezt a szép szöveget, de nem találtam sehol. Perelman régi hindu feladatként jelöli meg. A régi hindu feladatok közül Bhászkara Lilavati című művének stílusára emlékeztet. De nincs semmi bizonyosság az azonosságra. Bhászkara 12. századi indiai matematikus, aki pártában maradt lányának (Lilavati?) írt szórakoztató, figyelemelterelő, költői megfogalmazású feladványokat. A lilavati szó jelentése "elbűvölő", ami a feladatok szépségére, de a lány bájosságára, eszességére is utalhat.

A feladvány megoldása Pithagórasz tételéhez vezet. A versben dőlten szedett két adatból ki lehet számolni a tó vizének mélységét.

A feni kötet más érdekességeket is tartalmaz. Leginkább a hétköznapi élet geometriájával foglalkozik. Például találunk benne módszert arra, hogyan mérhetjük meg egy óriási épület magasságát a saját árnyékunkkal.

A szerző foglalkozik többek között a königsbergi hidak problémájával is. Königsberg hét hídja a Pergel folyó szigetét és a folyó két elágazását köti össze a folyó két partjával. "Euler az akkori idők legnagyobb matematikusa 1736-ban séta közben azon törte a fejét, hogy át tud-e menni mind a hét hídon, de úgy, hogy mindegyiken csak egyszer halad át?" A régebbi korok matematikusai sem tudtak kibújni a bőrükből egy pillanatra sem.

J. I. Perelman a geometriai problémákat és azok megoldásait élvezetes stílusban, követhető gondolatmenettel, tisztán, világosan tárja elénk. Nemcsak a címében szerepel, hanem valóban szórakoztató ez a geometria! A szórakoztatás mellett azonban mindig megmarad a tudományos igényesség, alaposság is.

A szerző Jakov Izidorovics Perelman több tudományban is otthon volt. Egyaránt vonzotta a matematika, a fizika, a csillagászat és az űrutazás kérdése is.

Kivételes képessége volt arra, hogy ezeket a nem éppen könnyű témákat közérthetően és érdekesen tálalja.

Tudós sok lehet, de kevesen tudnak írni a tudományról. Perelman ezen kevesek egyike volt.

Sorra látták meg a napvilágot a tudományokat népszerűsítő kötetei. A világ számos nyelvére lefordították a könyveit. Több műve magyarul is megjelent. Igazi gyöngyszemként bukkanhatunk rájuk az antikváriumokban.

Néhány cím, amit ha meglátunk, vigyük haza a könyvvel együtt!

Perelman, J. I. Matematikai történetek és rejtvények, Gondolat 1979

Perelman, J. I. Szórakoztató algebra, Művelt Nép, Gondolat 2.1955,3.1975

Perelman, J. I. Szórakoztató geometria, Művelt Nép 1953

Perelman, J. I. Szórakoztató mechanika, Dante 1950

Perelman, J. I. Szórakoztató számtan, Művelt Nép 1956

Perelman levelezésben  állt Cialkovszkíjjal, a repülés atyjával, egészen annak haláláig.

Találkozott H G Wells-szel is, aki a tudományos-fantasztikus irodalom egyik úttörőjének számít. Jules Verne regényei is hatottak rá.

Perelman gyakorlatias észjárását bizonyítja, hogy az ő ajánlására vezették be a nyári időszámítást 1916-ban az üzemanyag-megtakarítás érdekében.

Perelmant foglalkoztatta az űrutazás, a súlytalanság állapota és bolygók közti kapcsolatok kérdése is.

A sors szomorú igazságtalansága, hogy Jakov Izidorovics Perelman 60 évesen 1942-ben Leningrád ostroma idején az éhezés okozta teljes kimerültségben halt meg.

Jakov Izidorovics Perelman nevét őrzi a Hold túlsó oldalán lévő 46 km átmérőjű kráter is.

Jakov Izidorovics két kötete van a birtokomban.

Az egyik a Szórakoztató geometria. A művelt Nép Könyvkiadó jelentette meg 1953-ban. Fordította Lovas György, a fordítást átnézte Varga Tamás. Az ára 17 forint volt akkor.

A másik kötet a Szórakoztató algebra a Művelt Nép Tudományos és Ismeretterjesztő Kiadó gondozásában jelent meg 1955-ben. Fordította Meskó Géza, a fordítást ellenőrizte Gémesi József. Ára 15 forint.

Csak az internetnek köszönhetem, hogy sikerült megfejteni a J. I. betűk jelentését, mert ez a könyvekben sehol sem szerepel.

A könyveket Apukám vásárolta, akkor, amikor kiadták. Nem tudom pontosan mennyi volt akkor egy havi fizetés, de azt tudom, hogy ezek a kötetek mindig is fontos helyen, szem előtt voltak nekem.

Ismeretem a tartalmukat, értettem a bennük foglaltakat, felhasználtam a feladataikat és a szellemiségüket a munkámban, még ha ez sokszor nem is volt tudatos.

Most itt vannak ezek a kötetek. Az egyik még nálam is idősebb. Mindig apukám jut róluk az eszembe. Nemcsak megvásárolta, hanem tanulmányozta is őket. Biztos, hogy ő is értette és érdekesnek tartotta a tartalmukat. Apukám szerette jól érteni a világot. A fizikai világot is.

Ezek a könyvek rám maradtak. Ha kinyitom, és olvasok belőlük, az olyan, mintha Apukámmal beszélgetnék.

 

                                 

 

új-iVisz

 

Üze-net

"Akinek két ruhája van, az egyiket adja oda annak, akinek egy sincs." Lk 3.12

Sziamagyarország!

Nyomj egy sziát!
A megnyíló ablakban láthatod
a sziák számát.

Közös ivisz-regények

A leghatalmasabb szuperhős
Zulejka

3 szavas mese

Sziasztok smiley
Ez egy jó játék, szabályok:
-csakis 3 szóból állhat amit írsz,
-kétszer nem írhatsz egymás után,
-az "a"betű nem számít szónak.

Én kezdem:
Egyszer volt hol...

Ki van itt?

Oldalainkat 218 vendég böngészi

Bejelentkezett tagok

Nincs