Szórd szét kincseid -
a gazdagság legyél te magad.
(Weöres Sándor)

   
Címlap
Sorscédulák-antológia: David Frost
Ó, az a csodás háború...
 
 
A sötét terveiről híres Apis Dimitriev ezredes, a Fekete Kéz nevű szerv terrorszervezet vezetője 1914 tavaszán úgy döntött, felfegyverez egy csapat fiatal hazafit Gavrilo Princip vezetésével. Azt eszelték ki, hogy a boszniai Szarajevóban tett látogatása alkalmával meggyilkolják Ferenc Ferdinándot, Ausztria trónörökösét. E lokálisnak tűnő döntés közvetett hatásai meglepően figyelemreméltóak voltak:
 
1914. június 28-án meggyilkolták a trónörököst és feleségét.
Július 23-án Ausztria-Magyarország ultimátumot intéz Szerbiához.
Július 26-án Ausztria mozgósít az orosz front felé.
Július 28-án Ausztria-Magyarország hadat üzen Szerbiának.
Augusztus 1-jén Németország hadat üzen Oroszországnak.
Franciaország mozgósít.
Olaszország bejelenti semlegességét.
Augusztus 2-án Németország elfoglalja Luxemburgot.
Augusztus 3-án Németország elfoglalja Belgiumot és hadat üzen Franciaországnak.
Augusztus 4-én Nagy-Britannia hadat üzen Németországnak.
Amerika bejelenti semlegességét.
Augusztus 5-én Ausztria-Magyarország hadat üzen Oroszországnak.
Augusztus 6-án Szerbia és Montenegró hadat üzen Németországnak.
Augusztus 10-én Franciaország hadat üzen Ausztriának.
Augusztus 12-én Nagy-Britannia hadat üzen Ausztria-Magyarországnak.
Augusztus 15-én Japán ultimátumot intéz Németországhoz.
Augusztus 28-án Ausztria-Magyarország hadat üzen Belgiumnak.
 
Akárhogy is nézzük, ez bizony világháború. Az egyedüli nagyhatalom, amelyik még nem keveredett bele a Fekete Kéz akciójának közvetett folyományaiba, az Egyesült Államok volt. De egy évvel később Walter Schweiger kapitány gondoskodott erről is. Ő volt ekkor a parancsnoka az U-20 tengeralattjárónak.
1915. május 7-én az ír partoknál észlelték a brit Lusitania hajót, s ő úgy döntött, követi a Német Főparancsnokság legutóbbi utasítását, és torpedóztermészetesen, figyelmeztetés nélkül.
A Lusitániával együtt pusztult 1200 utas között 128 amerikai is volt.
Az ő haláluk játszott közre abban, hogy az USA hadba lépett Németország ellen.
 
Ha a háborúk ilyen pofonegyszerűen törnek ki Nyugaton, nem szükségeltetik különösebb képzelőerő ahhoz, milyen esélye van véres csetepaték kirobbantásának egy olyan puskaporos hordón, mint Latin-Amerika.
 
A tizenkilencedik században Bonaparte Napóleon katonai sikerei világszerte hatással voltak igen sok háborodottra is. Ezek azt képzelték, ők is nagy császárok. Ez a káprázat az esetek nagy többségénél viszonylag ártalmatlan tünetekkel zajlott le. Nem úgy Francisco Solano López, Paraguay elnöke esetében. Meggyőződésének igazát bizonyítandó a leggyakorlatiasabb módot választotta, és 1865. március 18-án hipp-hopp hadat üzent a szomszédos Uruguaynak, Brazíliának és Argentínának. Így látta biztosítva a megoldást, ami őt katonai zsenivé avatja.
 
Az elkövetkező 5 év során Senor López saját személyiségének fatális félreértelmezése a lakosság felének pusztulásához, valamint az összes szociális és politikai intézmény összeomlásához vezetett.
 
Latin-Amerika száz évvel később sem változott. Temperamentuma a régi. 1969. június 27-én a világbajnoki labdarúgó mérkőzésen a bíró időn túli tizenegyeshez juttatta El Salvador csapatát a szomszédos Hondurasszal szemben. El Salvador értékesítette a büntetőt, és 3:2-re megnyerte a meccset. A döntés drámai folytatása: ádáz, gól nélküli, döntetlennel végződött csata a csapatok szurkolói között kéz-, láb-, fej- és bordatöréssel, 8 napon túl gyógyuló tömeges kezeléssel a helybéli kórházak traumatológiai osztályain. Tudniillik az eredmény hírére soviniszta tüntetések söpörtek végig mindkét fővároson, s a szurkolók az utcákon újrajátszották a meccset, kifosztva és elnáspágolva az ellenfél szurkolóit.
További folytatásként július 3-án háború tört ki a két ország között. A békekötésig kétezer katona esett el, és a Közép-amerikai Közös Piac, mely mindkét ország számára fontos volt, összeomlott.
Ennek záróaktusaként mind Hondurasban, mint El Salvadorban komoly éhínség tört ki.
A világbajnokság következő fordulójában El Salvador kiesett.
 
[Forrás: David Frost: Ballépések könyve. Cédrus, 1983. Fordította Szarka Péter]
 
David Frost (1939-2013), angol író, humorista, műsorvezető. Nevéhez fűződnek a legendás Nixon-interjúk a Watergate-ügyben. A kor  és a világ vezető politikusaival készített forrásértékű interjúkat.
 
 
 

Szóljon hozzá!

A regisztráció nélküli latógatók hozzászólásait, csak az adminisztrátor ellenőrzése után jelenítjük meg!
Regisztrálj - mielőtt elviszik előled!

Biztonsági kód
Frissítés

Chanson d'automne

Ki van itt?

Oldalainkat 186 vendég böngészi

Bejelentkezett tagok

Nincs