Szórd szét kincseid -
a gazdagság legyél te magad.
(Weöres Sándor)

   
Címlap Írás Szépirodalom Tánczos G. Károly Pötyi, a vízigalamb Sorscédulák-antológia: Székely Júlia
Sorscédulák-antológia: Székely Júlia E-mail
2014. május 28. szerda, 15:57
Nagyapám tévedett
 
 
Amikor a trónörököst megölték, Gyurika hároméves volt. Én sem voltam sokkal idősebb, de nagyapa öreg volt már, titokban meg kellett nyugodnom Isten akaratában, hogy meg fog halni. Nem lehet tenni semmit, nagypapa is meghal, mint Feri bácsi s még sok öreg, hiába, az öregek meghalnak, ez a dolguk.
Gyurika véleménye a halálról másként alakult, szerinte csak a rossz emberek halnak meg, a jók, akik reggel-este fogat mosnak, azok nem. A trónörökös sajnos nem tartozott ezek közé, s lám, most itt a baj, meg van halva.
Sejtettük, hogy ezzel a trónörökössel elkezdődött valami, hiszen nagypapa is kijelentette, hogy ebből nagy ramazuri lesz. Gyurika meg én derült érdeklődéssel vártuk a ramazurit, mert úgyis unatkoztunk. Történni fog valami, és ez szórakoztató lesz, még ha nem is lehet tőle várni semmi jót. Gyurika például biztosra vette, hogy a trónörökös az oka a sok spenótnak, amit belékényszerítettek a mostoha körülmények, én is összefüggést láttam a világesemények és a tény között, hogy egy doktor bácsi szemüveget kényszerített az orromra, s az elcsúfította arcomat, amely így, ellentétben Gyurikáéval, nem hasonlított az angyalokéhoz.
Szóval a dolog elkezdődött.
Hogy mi kezdődött el, azt nem lehetett sejteni, nálunk idősebbek sem tudták, legföljebb nagypapa gyanított valamit. De hát nagypapa öreg volt, tudhatta.
Ami az öregséget illeti, ha egy kicsit utánagondolok, kiszámíthatom, hogy nagyapám abban az időben fiatalabb volt, mint én most, midőn e sorokat írom. De ha elképzelem, hogy nemsokára nekem is meg kell halnom, képtelen vagyok megnyugodni Isten akaratában. (...)
 
— Éljen a háború! - harsogták mámoros torokkal az emberek végig az egész Hermina úton. - Éljen a háború!
— Nagypapa, ki az a hábolú? - kérdezte Gyurika.
— Senki - felelte nagypapa rosszkedvűen.
— Éljen a senki? - faggatózott tovább a gyerek.
— Buta vagy - nagyképűsködtem Öcsivel minden jogalap nélkül, mert hiszen nemcsak Gyurika, magam sem értettem, miről van szó. Ha az ember nem tud valamit megmagyarázni, legcélszerűbb egy gorombasággal  elütni a dolgot.
Az emberek kiabáltak, éljeneztek, dülöngéltek a Hermina úton, kíváncsian bámultuk őket a kertkapuból.
Nemcsak mi laktunk a Hermina úton, hanem lakott ott egy gróf is. Nevét nem tudtuk, foglalkozását sem, bár a felnőttek között gyakran hangzott el ez a hosszú szó: miniszterelnök. A szó majdnem olyan hosszú, mint a tüszős mandulagyulladás, gondoltam, ez is olyasvalami. Lestem, mikor és kinek a nyakára kerül hidegvizes priznic. De aztán hallottam, hogy a gróf, az egy magas, szemüveges ember, és hogy valami Roheim-villában lakik nem messze tőlünk.
Mindenki erről a grófról beszélt, és észre lehetett venni, hogy nagypapa, nem tudni, miért, fél ettől a gróftól. Ez a
körülmény még Gyurika figyelmét sem kerülte el, emlékszem egy megjegyzésére, amiből erre lehet következtetni. Ez akkor történt, amikor nem akarta megenni az ebédjét, s nagypapa rászólt:
- Ha nem eszel rendesen, elvisz téged a mumus.
- Téged meg elvisz a glóf a loheim villába - felelte a gyerek.
Hogy aztán kit vitt el a gróf és hová, azt nem lehetett tudni. Ez már történelmi lecke volna, nem egy hároméves kisfiú, hanem a felnőttek tanultak belőle, ha nem is eleget. (...)
 

Nagyapám táncolt. Ősztől tavaszig, tanévnyitástól tanévzárásig táncolt, könnyedén, kecsesen, boldogan, többnyire háromnegyedes ütemben. Így telt az idő szeptembertől májusig. Májusban aztán a tánciskolát bezárták az Erzsébet körúti lakással együtt. A nyári hónapokra elköltöztek mind a négyen a Hermina útra. Négyen voltak mindössze, mert hol voltam akkor még én? Hol volt Gyurika? Apám is csak mint a tánciskola egyik jeles növendéke bukkant fel olykor az Erzsébet körúti tanintézetben, nem is sejtve, hogy egyszer még ő is belekerül ebbe a családi albumba mint avisszaemlékezés egyik szereplője.
A Hermina úti telket nagyanyám Róza nénitől örökölte. Apró, földszintes ház, előtte kert. Nem nagy érték az egész, de ami vonzóvá tette, az a szomszédság volt. A szomszédos telken ugyanis megnyílt az Angolpark. Nagy volt a jövés-menés, rengeteg ember töltötte itt vasárnapját, kora reggeltől késő éjszakáig. Szólt a zene, nem is egyetlen zenekar, és nem is különböző időben. Volt itt katonazenekar, cigányzenekar, sramlizenekar, de főleg verklizene, ez még hétköznapokon is szólt.
Az Angolparkot villamossal és omnibusszal lehetett megközelíteni, de volt, aki gumirádlin érkezett, fiákeren vagy kétfogatún, mint például a gróf, aki azonban nem az Angolparknál kötött ki, hanem a Roheim-villa előtt, körülbelül kétszáz méterrel odébb.
Erről a grófról sok szó esett később, amikor már én is részt vettem a Hermina úti közéletben. „A gróf a Roheim-villában" - emlegette nagyapám a környék legelőkelőbb lakóját nem kis tisztelettel, bár eleinte még nem félt tőle annyira. Közelébe sohasem merészkedett. A gróf soha nem állt szóba senkivel. Nagyapám is inkább az Angolpark dolgozói iránt érzett vonzalmat. (...)
 
Nagyon büszke voltam Mihály barátságára. Vonzalmunk kölcsönös volt, ezt mindenki tudta. Ha valaki Mihály protekcióját vette igénybe, mindent elérhetett nálam, még azt is, hogy ellenkezés nélkül nyeljem a csukamájolajat. Rajtam kívül senkit nem tegezett Mihály, még a lovakat sem. Pedig azokat is szerette, ha nem is annyira, mint engem meg Julcsát, a dadust. Julcsa az én szárazdadám volt, később Gyurikáé. Most mindkettőnkre vigyázott, de főleg Mihállyal foglalkozott, pedig az nem tegezte őt vissza.
Hétköznap délutánonként, ha ideje engedte, Mihály kártyázott velem a kertben. Noha alig tudtam megkülönböztetni a piros hetest a kilencestől, mégis mindig nyertem. Gyurika többnyire kibicelt, s azt híresztelte, azért nyerek, mert hamisan játszom. De Julcsa ellenvéleményt nyilvánított, szerinte Mihály csalt, hogy én nyerhessek. Én magam akkor azt hittem, szerencsém van a játékban. Betartottam a játékszabályokat, szigorúan, pontosan, mégis nyertem. Mihály volt az egyetlen férfi életemben, aki azért csalt, hogy én nyerjek, csakis így lehet az embernek szerencséje, annak ellenére, hogy betartja a játékszabályokat.
Bizonyosnak látszott, hogy a világ sorsa jó kezekben yan, amikor a férfiak kezében van, minden úgy van jól, ahogyan van. Örültem, hogy sorsomat és a világ sorsát férfiak igazítják, meg voltam elégedve. De hát persze akkor meg élt a nagyapám, és én Mihályba voltam szerelmes.
Minden Mihály körül forgott, őérte volt a nyár, a madarak, a csirkék, a fák, a Julcsa, én, az egész világ.
Napbarnított arca volt, haja világosabb arcánál. Gyurika haja ugyanilyen volt, de arca majdnem fehér. Mindkettőjük aranyhaja nagyon tetszett nekem. Mihályé olykor arcába hullott, félig eltakarta azt. Julcsának ez nem tetszett, kezének egy határozott mozdulatával kiseperte ezt a sok hajat Mihály homlokából. Nem is tudom, miért utáltam ilyenkor a Julcsát.
- Nagyapa, mi az a feleségül vevés ? - kérdeztem egy délben az asztalnál, ahol arról volt szó, hogy Mihálynak feleségül kell vennie a Julcsát, mielőtt bevonul.
- Majd megtudod - felelte nagyapám kitérőén, és én már meg sem mertem kérdezni, mi az a bevonulás, pedig azt sem tudtam.
A Hermina úton már senki sem éltette a háborút. Késő ősz volt, hideg, majdnem tél, és mi még mindig nem költöztünk be a városba. Ennek én csak örültem, mert itt legalább egy házban laktunk Mihállyal, s ha nem is a kertben, de a fűtött konyhában minden délután kártyáztunk. (...)
 
Egy reggel nagyapám az udvaron szaladgáló csirkékre mutatott.
- Hatot vágj le belőlük, ebédre rántsd ki őket - utasította nagymamát. Aztán ő maga fogta kocsi elé a lovat, fölült a bakra, és a főülésre Mihályt meg Julcsát ültette. Mindketten ünneplő ruhát viseltek, kezükben a kertből összeszedett virágokat szorongatták. Nagyapám ünneplő ruhája gomblyukában is virág ékeskedett, így ült a bakon, így vonult be Mihállyal meg Julcsával a városba.
Engem nem vittek magukkal, de mire hazajöttek, megvolt a feleségül vevés.
Kissé rosszkedvűen fogadtam őket, de azért nem sírtam el magam az ebédnél. A rántott csirke nekem is, Mihálynak is ízlett, csak Julcsa nem tudott enni, hiába rakta tányérjára nagymama a ropogós szeleteket, ő csak nézte bánatosan Mihályt. Ha Julcsa így nekibúsulja magát, akkor mit szóljak én? Nem szóltam semmit.
Ezen a délutánon nem kártyázott velem senki, este pedig hiába kerestem Julcsát, hogy fektessen le, nem volt sehol. Mihály se jött be hozzám, hogy szokása szerint mesét mondjon, mielőtt elalszom. Ez volt életem első álmatlan éjszakája, ekkor éreztem első ízben, hogy egyedül vagyok a világmindenségben.
Másnap délután mintha semmi sem történt volna, leültünk Mihállyal kártyázni a jól fűtött konyhában. Kezemben a lapokkal ezt kérdeztem:
- Kit szeretsz jobban, engem vagy a Julcsát?
- Téged.
- Hát a Julcsa? - faggattam féltékenyen.
- A Julcsa?. . . A Julcsa, az a feleségem - felelte közönyösen. Hangjában volt valami, ami engem tökéletesen megnyugtatott. Julcsa nem vetélytárs többé. Megértettem, mi az a feleségül vevés.
Néhány nappal későbben úgy fölmelegedett az idő, mintha a nyár visszaszökött volna.
- Gyele, menjünk át az Angolpalkba - javasolta Gyurika.
- Parkba - javítottam ki az r betűt, mert a javaslatot elfogadtam.
A kapunál megtorpantunk. Nem lehetett bemenni. Magasra nyúló létra állt ott, tetején egy bácsival, aki szedegette le a baba nagyságú betűket.
- Mi az? - kérdeztem ijedten. - Nem lesz többé Angolpark?
- Park lesz, de nem angol - hangzott a magasból a felelet.
Gyurika még nem tudott olvasni, de én meg tudtam állapítani, hogy tényleg csak az első öt betű kerül le helyéről, a PARK kegyelmet kap.
- Miért nem angol? - faggattam tovább az idegent.
- Ez is azért van, mert megölték a trónörököst - felelte türelmesen a létrás ember.
Gyurika szó nélkül sarkon fordult, mintha megértette volna az összefüggést. Azóta is nemegyszer tapasztaltam, hogy a jelenségek közti kapcsolatok felismerésében lemaradok a férfiak s nem csupán a háromévesek mögött.
Ez a létrás ember különösen titokzatosnak tűnt. Mert mi az, hogy „is"? Jó, a trónörököst megölték ezt már hallottam, hiszen jó ideje egyébről sincs szó a felnőttek világában. Nem lesz Angolpark? Lesz más, csak még nem lehet tudni, miféle szó kerül az „Angol" helyébe. De miért mondja ez a létrás ember azt, hogy „is"? Mi minden következik majd még ezenkívül abból, hogy megölték azt az unalmas trónörököst?
Csakhamar megtudtam. Amint néhány nap múlva megpillantottam Mihályt új arany gombos ruhájában, kackiásan félrecsapott sapkáján piros rózsával, azonnal gyanítani kezdtem, hogy ez megint valami trónörökös-dolog.
- Hábolúba mész ? - kérdezte Gyurika Mihálytól, mert ő nem is gyanakodott, biztos volt a dologban, olyan biztos, hogy hozzá is tette: - Gyele vissza.
- Visszajövök - ígérte Mihály. — Egész biztos, hogy hamarosan visszajövök.
- Mikol? - türelmetlenkedett Gyurika.
- Mire a falevelek lehullanak, itthon leszek - hangzott a felelet, mely csak előttünk volt ismeretlen, Mihály olyan gyakorlottan hadarta, mint aki nem először idézi.
Gyurika gyanakodva nézett föl a fákra, bizony a falevelek szaporán szállingóztak, pedig szellő sem rezdült, mely lendületbe hozta volna őket, hullottak azok maguktól, mert ennek itt volt az ideje. Könnyen lehetett volna Mihályt füllentésen érni, de ez egyikünknek sem volt szándékában, ehelyett csak ennyit mondtam:
- Ne menj el.
Gyurika ritkán adott nekem igazat, de most ezt tette.
- Maladj itthon.
- Jó. Itthon maradok - hangzott a felelet megnyugtatásunkra.
Mihály valóban itthon maradt néhány napig. Ez idő alatt már el is hittük, hogy a veszély elvonult, minden marad a régiben. Amíg aztán egy reggel Julcsa jelent meg ágyamnál, kisírt szemmel sürgetett, öltözzem, mert elkésünk.
Hideg volt ezen a reggelen, nagyon hideg, Julcsa vastag kabátot adott rám, meleg sapkát, amelyet csak a városban szoktam viselni, amikor havazik. Most nem hó esett, hanem csak eső, de az olyan súlyos és piszkos volt, mintha nem is az égből hullott volna a földre, hanem fordítva.
Julcsa meg én dideregve tápászkodtunk fel a kocsira, a két hátsó ülésre. Nagyapám ült a bakon az ostorral, gyeplővel kezében, és egész úton hallgatott. Még a lovakhoz sem szólt, nemhogy hozzám. Új, ismeretlen úton haladtunk. Csöndesen vacogtam a sírdogáló Julcsa mellett.
Óriási épülethez érkeztünk. Csupa üveg, vas, korom. Rengeteg ember, valamennyiben Mihályt véltem fölfedezni, mert ugyanolyan ruhát viseltek, mint ő mostanában, s a sapkájukon is ott a virág. Hosszú sor kocsi állott az épületben, azon túl is, a szabad ég alatt, látni sem lehetett a végét.
Még sohasem láttam vonatot. Végre megtaláltuk Mihályt, az egyik vasúti kocsi lépcsőjén ült, és cigarettát sodort. Sapkáján virág. Minden kocsi fel volt virágozva. És minden ember. A virágos emberek hangosan nevettek, énekeltek, örültek valaminek. Az általános jókedvben sehogyan sem értettem, miért sír a Julcsa, és miért olyan szigorú nagypapa ábrázata.
Mihály egyszerre csak megpillantott bennünket, s a tömegen keresztülvergődve hozzánk sietett. Átölelte Julcsát,
aki úgy sírt, mintha megverték volna. Türelmetlenül vártam, mikor kerülök sorra, de előbb nagypapához fordult, aki hosszan rázogatta kezét, alig akarta elengedni. Valamit mondott is neki, de szót sem értettem belőle, pedig magyarul beszélt. Végre hozzám lépett, fölkapott a levegőbe, magához szorított és megcsókolt. Éppen olyan dohányszagú volt, mint nagypapa. A sapkája mellé tűzött virágról arcomba csepegett a víz, a virág is cigarettaillatú volt. Aztán óvatosan letett a földre, és megint csak ezt mondta:
- Visszajövök. Hamarosan visszajövök.
A vonat sikítozni kezdett. Sorra felkapaszkodtak rá a virágos emberek, alig fértek el rajta. Volt, aki már csak a lépcsőn kapott helyet. Körülöttük asszonyok, gyerekek tolongtak, és integettek a virágos vonatok felé. Mihály egy vonatablakból dugta ki fejét, körülötte csupa virágsapkás ember integetett vissza felénk, aztán valaki elkezdett énekelni, utána többen csatlakoztak hozzá, egyszerre pedig mindenki énekelt:
- Nesír-jatok budapesti lányok, vissza-jövök még-hoz-zátok, valaha, valaha, vagyso-ha. . .
A hosszú vonatsor éktelen sivalkodásba kezdett, ettől nem hallhattam a körülöttünk szorongó tömeget. Csak arcukon lehetett látni, hogy sírnak, hangjuk beleveszett a vonatzajba.
A vonatsor meglódulva elindult.
Elindult virágosan, zsúfoltan, fütyülve, prüszkölve, fújtatva, nyögve, lomposan és közömbösen. Már nem lehetett megkülönböztetni Mihály arcát a többiekétől. Aztán már egyáltalán nem lehetett emberi arcot látni, csak lobogó zsebkendőket, virágos sapkákat, végül pedig már csak füstöt és kormot.
A tömeg sírt, Julcsa bömbölt, nagypapa orrát fújta, én meg nyitva felejtett szájjal bámultam az esetlen vonatállat utan, mely a ronda pofájával úgy elnyelte Mihályt, mint Jónást a cethal, amint azt nekem egyszer éppen Mihály mesélte elaltatás céljából.
Erre a cethalra gondoltam este az ágyban, de ezúttal nem tudtam tőle elaludni.
Így lépett életembe a történelem, hogy soha többé onnét ki ne lépjen. (...)
 
Nagyapám napról napra dühösebbnek látszott. Haragudott az egész világra, mely tétlenségre kényszerítette. Ezt nem szokta meg. Unalmában káromkodott, felváltva magyarul és németül. A német szöveget, anélkül hogy értettem volna, megjegyeztem, le van kottázva a fülemben:
„Derslágzoltreffendi gance svejnerej."
A magyar nyelvű káromkodás viszont Gyurika tetszését nyerte meg, különösen a jelző, melyet nagypapa a „háború" főnév előtt emlegetett díszítésképpen. El is ismételte, harsány megvetéssel, midőn nagymama egy tányér sárgarépa-főzeléket tett eléje.
- Kulva sálgalépa... - mert még mindig nem tudott megbirkózni az r betű kiejtésének nehézségeivel.
- Kitől hallottad ezt a csúnya szót? - rémüldözött nagymama.
Gyurika szigorúan nézett rám, nehogy eszembe jusson nagypapára árulkodni.
- Magamtól találtam ki - vállalta hősiesen.
Ennyit a történelmi háttérről.
Észre sem vettük, s a háttér az előtérbe nyomult. Kezdődött azzal, hogy Mihályt elnyelte a vonatcethal. Ekkor már sejteni lehetett, hogy valahol háború van. Folytatódott a tánciskola megszűnésével, s azzal, hogy a jól fűthető Erzsébet körúti lakás helyett a Hermina úti faházban kellett telelnünk. Fáztunk kegyetlenül, különösen én, mert a „szaletli"-nek nevezett külön épületben egyáltalán nem lehetett fűteni, márpedig nekem itt dolgom volt, gyakoroltam. Nagypapa ugyanis egy rozoga pianínót helyezett el ebben a szaletliben. (...)
 
Ez még mind csak háttérnek nevezhető, de az már nem, hogy egy napon apu is megjelent katonaruhában, kardja is volt, ami Gyurikát igencsak érdekelte, ilyet ő is szeretett volna.
- Azt már nem! - tiltakozott nagypapa. - Mire te megnősz, addigra már nem lesz háború, sem itt, sem sehol a világon. Egyszer talán majd megjön az emberek esze.
Ezzel nagypapa tévedéseinek száma egyről kettőre szaporodott.
De azért beleegyezett, hogy a Hermina úti gyorsfényképész megörökítse hároméves unokáját katonaruhácskában, apró karddal az oldalán, félrecsapott csákóval a fején. A kép most itt van előttem, üveg alatt, keretben. Nem fogott rajta az idő. Mintha tegnap készítették volna a felvételt a legmodernebb géppel. A kisfiú ünnepélyes arckifejezéssel, szigorúan, bátran néz a lencsébe, mint aki tudja, hogy a háború nem tréfadolog. Bal keze a kardon.
Nagybátyám is behívót kapott, de rövidlátása miatt megúszta. Csak szemüvege tört össze, más egyéb nem.
- Untauglich - mondta nagyapám szégyenkezve, de megkönnyebbülten. - Bárcsak te is rövidlátó volnál, vagy legalább sánta - mondta apámnak.
A nagybácsi úgy örült saját fogyatékos látásának, hogy odahaza is ügyetlenül csetlett-botlott, mindennek nekiment, eltúlozva a dolgot, hadd lássák, nem gyávaságból tartja magát távol a becsület mezejétől, ahogy a csatateret gyengéden elnevezte. Nehéz volt elképzelni, hogy az ellenség megfutamodjék előle.
Hogy az ellenségnek esze ágában sincs megfutamodni, sőt ellenkezőleg, meg akarja nyerni a háborút, erre akkor még nem gondolt senki. Én sem gondoltam ilyesmire. Biztos voltam a győzelemben. Megerősített hitemben életem első olvasmánya egy falragasz. Óriási betűk voltak rajta, mindegyiket ismertem már. Minden utcasarkon ez a plakát virított, a megtanult betűkkel: BELGRÁD ELESETT... (...)
 
A Roheim-villa mellett néha elsétáltunk nem kis megilletődöttséggel, mert hallottuk, hogy ott nagy dolgok történnek. A háború mellett nem sétálhattunk el, de egy alkalommal közel került hozzánk. Két gyerek jött látogatóba nagypapához. Akkorák voltak, mint Gyurika meg én. Egy kisfiú és egy kislány, csak életkoruk cserélődött meg, a fiú volt a nagyobbik, a kislány Gyurikával egyidős. Mindketten fekete ruhát, fekete cipőt, harisnyát viseltek. Még sohasem találkoztam velük, de a nagypapa ismerte őket, egyik zenész barátjának gyerekei voltak.
- Miért vagytok feketében? - kérdezte tőlük rémülten.
- A papa elesett a hábolúban - felelte a hároméves kislány Gyurika ismert beszédhibájával és derűs mosollyal.
Nagymama sírva kapta ölébe a kislányt, Julcsa a fiút halmozta el szenvedélyes csókokkal. Nagyapa olyan tisztelettel bámulta őket, ahogyan még soha senkit. Az utcáról bejött egy sereg ember, ünnepelték a két kis gyászruhást, s ezen a délutánon az Angolparkból is többen átjöttek a hírre, hogy egy hősi halott árvái jelentek meg Tóni bácsinál. Selyemcukor, nápolyi szelet, sósperec került elő, végül pedig díszkíséret vitte át a két gyereket az Angolparkba, amelyet immár Nemzeti Parknak neveztek.
Szerényen, mint akiket az ünneplés nem illet meg, mi is utánuk kullogtunk, miközben én hideglelős büszkeséggel gondoltam arra, hogy minket is így szeretne, sajnálna mindenki, ha apu, isten ments, elesne a háborúban.
Fekete ruhában nem csupán gyerekeket látni, felnőttet is egyre többet, főleg nőket. A férfiakkal más a helyzet, ők kevesen vannak; többnyire katonaruhában, kezükben bot vagy mankó, nemegyszer úgy, hogy csak egyik lábuk érinti a földet, a másikon a nadrágszár üresen, feltűzve tanúskodik arról, hogy viselője hős. Ha két lábon járnak, akkor viszont a kabátujjuk lóg üresen, esetleg mind a kettő. Nem! Ezt ne! Apu ne járjon igy, inkább ne szeressen, ne sajnáljon minket senki! Apu ne járjon így!
Apu nem járt így. Másként járt, de mi ezt sokkal későbben tudtuk meg, amikor már hazajött a Jendrassik-klinikáról, ahol a sebesülteket ápolták, gyógyították. Szerencsére nem gyógyították meg túlságosan, s így nem kellett visszatérnie a frontra.
- De azért apa is hős - nyugtattam meg Gyurikát, aki látványos rokkantságot, mankót, ilyesmit reklamált. Egy kis tüdőlövés nem imponált neki, mert az nem látható.
Nem sokat értettem az első világháborúból, majdnem olyan keveset, mint a másodikból, de abban megegyezett a kettő, hogy a történelem minduntalan beleszólt magánéletembe. Akkor is beleszólt, amikor látszólag semmi köze nem volt hozzá. 
Gyurika szűnni nem akaró betegeskedése emlékezetemben összeolvad a fél füllel hallott hadijelentésekkel. Még most sem tudom a két jelenséget a realitásnak megfelelően szétválasztani. Nem mondtam le a megfejtés lehetőségéről, megfélemlített képzelődés-e, vagy fantáziálgatásomon kívül is összefüggés található a két szerencsétlenség között? (...)
 
Gyurika iskolába járt mar, de a háború csak nem akart véget érni. Mindenki várta, ő leginkább. Szörnyen unta a sok betegséget, lázmérést, inhalálást, ágyban maradást, s anélkül hogy indokolni tudta volna, miért, a háborút tette felelőssé mind a maga, mind az emberiség szenvedéseiért.
- Sovány vagy, mint egy kis giliszta - sírdogált nagymama.
- Háborrú! - felelte harsányan ropogtatva a meghódított rr betűt. - Háború után majd kövér leszek, nagymama. (...)
 
Egy forró júliusi reggelen a szederfa alatt ültünk, és Mihályról beszélgettünk. Hol az ördögben marad olyan sokáig, igazán hazajöhetne már. Levelet sem ír, hír sem érkezik felőle. Itt a Városligetben sokkal többet gondolok rá, mint a városban, mert ez a liget, különösen a Diogenész kertje, hozzátartozik, nehéz elviselni Mihály nélkül. Minden reggel itt ülünk a szederfa alatt, Julcsa is velünk van, és természetesen Mihályról beszélgetünk. De ezen a reggelen nemcsak beszéltünk róla, hanem végre hír is érkezett felőle. A postás hozott egy csomagot, s letette Julcsa elé.
- Biztosan ő küldte - kiáltottam -, Mihály! Bontsuk ki.
Nekiláttam, hogy kibontsam a csomagot, mert Julcsa úgy megijedt tőle, hogy mozdulni sem bírt.
Semmi különöset nem találtam a csomagban, csak mindenféle meleg holmit, melyeket még  a  télen  Julcsával együtt adtunk fel a postán, harisnyák, lélekmelegítők, ilyesmik. Aztán rengeteg sok levél, egy üres pénztárca, zsebóra meg az én fényképem. Julcsa hozzá sem nyúlt a tárgyakhoz.
Gyurika azonban talált valamit a holmik között, ami megnyerte tetszését. Ez egy aranyérem volt, szép, színes szalagon, fehér selyembéléses fekete bársonytokban.
- Ez a tied - mondta Julcsának, és szertartásos mozdulattal nyújtotta át a kitüntetést. - Csak ne bőgj! (...)
 
Egy reggel arra ébredtünk, hogy Julcsa szívettépően zokog a gyerekszobában.
Mihályra gondol, tűnődtem elmélázva, s magam is sírva fakadtam. De Julcsa meglepő hírt közölt velünk.
—  Meghalt a király — mondta fuldokolva.
—  Jé, meghalt a Ferencjóska? - álmélkodott Gyurika.
—  Tessék, itt az újság. Benne van. Fekete gyászkeretben.
—  Nem is tudtam, hogy rokonod volt.
—  Honnét veszed, Gyurika, hogy őfelsége, a király, rokonom volt?
—  Mert hogy olyan nagyon siratod.
—  Ő a mi jó királyunk volt.
—  Ez is benne van az újságban?
—  Benne.
—  Az más. Akkor csak sirasd.
Julcsa keservesen megsiratta a jó királyt. Egész nap jajveszékelt. Még este is, mikor lefektetett bennünket, szorgalmasan szipogott.
Gyurika vigasztalni próbálta.
-  Nagyapa azt mondta, hogy most majd megkoronáznak egy másik királyt.
- Azért mégiscsak nagy baj, hogy meghalt a jó király!
- Nagyapa azt mondja, sokkal nagyobb baj, hogy meghalt a Mihály.
Julcsa ijedten bámult ránk.
- Nagyapa. . . ezt mondta ? 
- Ezt.
- Bizony ezt, én is hallottam - siettem tanúskodni.
- Mit mondott még?
- Kiről?
- Hát a... Mihályról.
Gyurika szó szerint idézte nagyapa szavait:
- Hogy meghalt a király, arról a Mihály nem tehet, de hogy meghalt a Mihály, arról tehet a király.
- Ezt mondta?!
- Szóról szóra ezt. Öcsi nem hazudik - vallottam magam is.
- Rólam nem mondott semmit ?
- Nagyapa?
- Persze hogy ő. Mondott rólam valamit?
- Mondott.
- Mit?
- Nagyon dicsért téged - kedveskedett Gyurika. - Azt mondta, hogy te egy dumme gánz vagy.
- Ez mit jelent?
- Nem tudom.
- Te sem tudod? - fordult felém Julcsa.
- Én sem. (Pedig tudtam, csak nem akartam hízelegni.)
- Igazán  megtanulhatnátok  már  egy  kicsit franciául nagyapától, olyan szépen cifrázza.
Ezzel aztán Julcsa napirendre tért a történelmi esemény fölött, és a nemzeti gyászról több szó nem esett. (...)
 
[Forrás: Székely Júlia: Valahol háború is van. Két regény. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1982 / részletek a Nagyapám tévedett c. regényből]
 
Székely Júlia (1906–1986), író, zongoraművész, rendező, tanár. Kodály és Bartók tanítványa. Zenetörténeti témájú regényei – ő írta meg többek között Bartók Béla életregényét – népszerűek. Háborús élményeit két regényben örökítette meg (Nagyapám tévedett – Valahol háború van).
 
 

Hozzászólások 

 
#803 Magda 2020-01-24 17:00
For newest news you have to pay a quick visit the
web and on the web I found this web page as a most excellent website for most up-to-date updates.


Feel free to visit my webpage ... http://162.213.251.143: http://triggerwiki.fervorcraft.de/index.php?title=Benutzer_Diskussion:WendellCoventry
Idézet
 
 
#802 Jamila 2020-01-24 16:41
The fans of this game are invited to check out bingo site to find
out some of the first-rated new online plays.

It all sounds exciting especially with US based companies entering the arena however
it does have its issues and truth be told, we presume that these companies don't have
a hint in terms of the they are getting themselves into.
A safari into the London casino is often as refreshing and fun every other holiday.



Also visit my webpage; online Casino (https://vipclub66.jimdofree.com: https://vipclub66.jimdofree.com/)
Idézet
 
 
#801 Flynn 2020-01-24 16:27
Hello excellent blog! Does running a blog such as this require a lot of work?
I have no knowledge of computer programming however I had been hoping
to start my own blog soon. Anyways, if you have any suggestions or tips for new blog owners
please share. I understand this is off subject however I just wanted to ask.
Kudos!

my web site; casino Online: http://www.zjgoperation.com/comment/html/?733.html
Idézet
 
 
#800 Sonya 2020-01-24 15:53
Thankfulness to my father who informed me regarding this weblog, this weblog is truly remarkable.



Feel free to visit my site :: แทงหวย: https://gmauthority.com/blog/users/huayvips/
Idézet
 
 
#799 Felica 2020-01-24 15:51
The low cost of producing good quality digital video, along with higher speeds of
broadband associated with video friendly computers, and also the international open distribution network that is the Internet has built a
time of chance of the independent producer. Since city courses do not let refunds, everybody thought
we would place it out just a little further. 3b - This version enables the transmitting of Dolby True - HD
and DTS-HD Audio, that are combined with Blu-ray players.

Also visit my website anchortext: http://Fi.Megam.info/music/artist/The+Kinison
Idézet
 
 
#798 Chester 2020-01-24 13:17
whereas the opponents have claimed that legalizing the gambling would result in less paid jobs, increased crime,
cannibalized business and less revenues. Have a look at many of
the skills which a bingo player should possess:
. These Smartphone are getting to be the positive
and beneficial source to understand each and all things in detail.


Here is my web site online sportwetten (500px.com: https://500px.com/w88game88)
Idézet
 
 
#797 Victor 2020-01-24 12:31
Everyone loves it whenever people get together and share thoughts.
Great site, keep it up!

my page :: internal controls: http://internalcontrolsconsulting.com
Idézet
 
 
#796 Derick 2020-01-24 11:23
Hi, I tһink your website might be having browser compatіbiⅼity
isѕues. When I look at your website in Safari, it looks fine bսt when opening in Internet Eхplorer, it hɑѕ some overlaⲣping.
I just wanted to give you a quick һeads up!
Other then that, terrific Ƅlog!

Feel free to surf to my webpage :: rent bike in balі: http://bringkadrent.com
Idézet
 
 
#795 Emanuel 2020-01-24 09:26
Skidding can produce a lot of stress on the horse's leg support structures and
ligaments; thus, resulting to aches and injuries.
These slots combines the pleasure of classic slots with the entertainment experience.
Now gambling isn't only a pursuit or even the sports but
in some countries it is now contributors in running economy along with tourism.


Feel free to surf to my web blog :: w88: http://gayspa.mystrikingly.com/blog/why-online-casino-gaming-5f0e4931-5d34-43ee-b230-25d1a79464c5
Idézet
 
 
#794 Muoi 2020-01-24 07:10
There's certainly a great deal to learn about this subject.
I really like all of the points you've made.


my web-site ... ocean king kota kinabalu: https://soo.gd//oceankinglighting60237
Idézet
 
 
#793 Waylon 2020-01-24 07:00
It's genuinely very complex in this full of activity life to listen news on TV,
so I just use the web for that purpose, and get the
newest information.

Here is my web-site - casino slot games with
best odds: http://taraa.xyz/1WWE
Idézet
 
 
#792 Kellee 2020-01-24 04:00
I read this piece of writing fully regarding the resemblance of
hottest and preceding technologies, it's remarkable article.


Feel free to surf to my web site ... tong dai thong minh: https://dailygram.com/index.php/blog/596605/t%E1%BB%95ng-%C4%91%C3%A0i-s%E1%BB%91-%E2%80%93-t%E1%BB%95ng-%C4%91%C3%A0i-%E1%BA%A3o-l%C3%A0-g%C3%AC/
Idézet
 
 
#791 Vince 2020-01-24 03:42
Hi there, You've done a fantastic job. I will certainly digg it and personally
suggest to my friends. I'm confident they will be benefited
from this site.

my blog - Http://Www.Apachetrailaz.Com/: http://wuchuangshuiguang.com/comment/html/?297437.html
Idézet
 
 
#790 Karri 2020-01-24 00:35
First off I want to say wonderful blog! I had a quick question in which I'd like to ask
if you do not mind. I was interested to find out how you center
yourself and clear your head before writing. I have had a hard time clearing my thoughts in getting my ideas
out. I do enjoy writing but it just seems like the first 10 to 15
minutes are generally wasted simply just trying to
figure out how to begin. Any suggestions or tips?
Many thanks!

my blog สล็อต xo: http://chuaviemdacodia.info
Idézet
 
 
#789 Allan 2020-01-23 21:43
Hi, its nice piece of writing concerning media print, we all know media is a impressive source of data.


Also visit my website :: Qq Slot Indonesia: http://www.txexla.fraserphysics.com/index.php?title=User:IsaacMcmullin
Idézet
 
 
#788 Rufus 2020-01-23 15:34
Nice post. I used to be checking constantly this weblog and I am
impressed! Very helpful information specifically the final part :
) I take care of such info a lot. I used scr888 how
to win: http://www.travelgood.com/forums/users/eloybruxner812/ be looking for this certain info
for a long time. Thank you and best of luck.
Idézet
 
 
#787 Doretha 2020-01-23 15:25
Hey there! I just wanted to ask if you ever
have any problems with hackers? My last blog (wordpress) was hacked aand I
ended up losing several weeks of hard work due to no data backup.
casino slot machines how do they work: http://Artkabinett.com/node/370343 you have any solutions to protect against hackers?
Idézet
 
 
#786 Joellen 2020-01-23 12:59
This is my fiгst timke visit at here and i am аctually impressed to rеaɗ everthing aat one plɑce.


Fеel free to surf tto my blog post - lineage 2 top 200 private servers: https://l2.hopzone.net/
Idézet
 
 
#785 Steffen 2020-01-23 10:12
Hеya i'm for the first time here. I found this bօard and
I to find It truly usefuil & it helped me out mᥙch. I hope to provide one thing agaіin and help others like
you aided me.

Αlso visit my web page - lineage 2
best private ѕеrver 2019: https://L2.hopzone.net/
Idézet
 
 
#784 Taylor 2020-01-23 08:40
Hey! I know this is kind of off topic but I was wondering
which blog platform are you using for this site? I'm getting
sick and tired of Wordpress because I've had problems with
hackers and I'm looking at options for another platform.

I would be fantastic if you could point me in the direction of a good
platform.

my web page - สล็อตออนไลน์ฟรี เครดิต: http://plus2clic.info
Idézet
 
 
#783 Rebekah 2020-01-23 06:21
I’m not that much of a internet reader to be honest but your blogs really nice,
keep it up! I'll go ahead and bookmark your site to
come back down the road. Many thanks

Also visit my blog post :: judi slot uang asli: http://yangsanhao.com/comment/html/?135552.html
Idézet
 
 
#782 Rudolph 2020-01-23 00:50
You can download any of these songs, and play them on Free Music For Your Device: http://hellokittydaiso.com/__media__/js/netsoltrademark.php?d=www.getresponse.com%2F%3Fab%3DWRMVGCMAhW
radio station. My BMI number is: 550159995
Idézet
 
 
#781 Valeria 2020-01-22 19:58
Wow, fantastic blog layout! How long have you been blogging for?
you make blogging look easy. The overall look of your web site is great, let alone the content!


Have a look at my homepage ... slot Online Uang asli: http://www.centpourcentgratuit.fr/annonces-gratuites/author/eduardofine/
Idézet
 
 
#780 Millie 2020-01-22 17:55
I'll immediayely grab your rss as I can not to find your email subscription link or newsletter service.
Do you've any? Kindly permit me recognise so that I
may juset subscribe. Thanks.

Feel freee to surf to my blog ... Janie: http://haisen.sakura.ne.jp/ob/yybbs3/yybbs.cgi
Idézet
 
 
#779 Doyle 2020-01-22 11:41
Good day! Do you use Twitter? I'd like to follow you if that would
be ok. I'm definitely enjoying your blog and look forward to new updates.


My web page: Situs Judi Qq Slot Online Terpercaya: http://r2partage.fr/qa/index.php?qa=32050&qa_1=slots-jungle-casino-kesan-bertema-vegas
Idézet
 
 
#778 Bennett 2020-01-22 10:32
I like the helpful info you supply on your articles.
I'll bookmark your blog and check once more here frequently.
I'm reasonably certain I will be informed many new stuff proper here!
Best of luck for the next!

Feel free to visit my page ... Dyan: http://ninetyninecentonlytrafficschool.com/__media__/js/netsoltrademark.php?d=www.freebetbest.com%2Fko%2F%ec%b6%95%ea%b5%ac-%eb%b2%a0%ed%8c%85-%eb%aa%a9%eb%a1%9d%2F
Idézet
 
 
#777 Melanie 2020-01-22 10:20
Right here is the right web site for everyone who really
wants to understand this topic. You know so much its almost
tough to argue with you (not that I personally will need to…HaHa).

You certainly put a brand new spin on a topic which
has been discussed for many years. Wonderful stuff, just excellent!



my website: https://www.freebetbest.com/vi/bong-da-truc-tuyen-ca-cuoc/: http://velegal.com/__media__/js/netsoltrademark.php?d=www.freebetbest.com%2Fvi%2Fbong-da-truc-tuyen-ca-cuoc%2F
Idézet
 
 
#776 Cheryle 2020-01-22 09:22
Whats up this is kind of of off topic but I was wanting to
know if blogs use WYSIWYG editors or if you have to manually code with
HTML. I'm starting a blog soon but have no coding knowledge so I
wanted to get advice from someone with experience.
Any help would be greatly appreciated!

Check out my webpage ... Link Slot Online Indonesia: https://www.aia.community/wiki/en/index.php?title=User:LatashaFlick9
Idézet
 
 
#775 Renato 2020-01-22 07:36
Wow! At last I got a weblog from where I know how to in fact get helpful
facts regarding my study and knowledge.

My site; Cá Cược bóng
đá online tốt nhất: http://endlupusnow.org/__media__/js/netsoltrademark.php?d=www.freebetbest.com%2Fvi%2Freviews%2F
Idézet
 
 
#774 Gaston 2020-01-22 04:47
I am actually pleased to glance at this blog posts which includes tons of
helpful facts, thanks for providing these information.

Check out my webpage :: Qq Slot Terbaik: http://54.71.232.44/User:DeloresJohnston
Idézet
 
 
#773 Athena 2020-01-22 02:35
Feeel free to surf to my page ... basketball tee shirt designs: http://clinpharm-spbgmu.ru/bitrix/redirect.php?event1=&event2=&event3=&goto=http://bmouth.pl/ogloszenia/author/basilhendon/
Idézet
 
 
#772 Fermin 2020-01-22 02:10
Incredible story there. What happened after? Thanks!

my webpage - landing page: http://myfolio.com/art/grw46ibc1t
Idézet
 
 
#771 Jon 2020-01-22 01:38
We are a group of volunteers and starting a brand new scheme
in our community. Your website provided us with helpful information to work on. You've performed an impressive job and our whole community will probably be thankful to you.


My homepage :: เครดิตฟรี: http://grousedays.org
Idézet
 
 
#770 Holley 2020-01-21 22:56
I every time used to study article in news papers but
now as I am a user of web thus from now I am using net for content, thanks
to web.

Also visit my web site: Situs Slot Online Terbaik: http://wiki.playrotd.com/index.php?title=Ayun_Dadu_Di_Situs_Spekulasi_Online
Idézet
 
 
#769 Lemuel 2020-01-21 21:52
This design is incredible! You most certainly know how to keep a reader amused.

Between your wit and your videos, I was almost moved to start my own blog (well, almost...HaHa!) Excellent job.

I really loved what you had to say, and more than that, how you presented
it. Too cool!

Here is my webpage Melhor Aposta Grátis: http://jordanmichels.com/__media__/js/netsoltrademark.php?d=www.freebetsinfo.co.uk%2Fpt-pt%2F
Idézet
 
 
#768 Diego 2020-01-21 21:34
Appreciate this post. Let me try it out.

Feel free to surf to my homepage agen casino terbaik: http://chindolina.ru/go/url=http://stormingthecrease.com/casino-online-5-fakta-menarik-agen-terpercaya
Idézet
 
 
#767 Paula 2020-01-21 15:58
Great web site you've got here.. It's hard to find high quality writing like yours nowadays.
I seriously appreciate people like you! Take care!!


My web page Situs Poker Online: http://amitshah.bharatvarsh.asia/members/bradyhedley79/profile/
Idézet
 
 
#766 Alva 2020-01-21 15:33
This post is truly a nice one it assists new internet
visitors, who are wishing in favor of blogging.


Feel free to surf to my blog ทัวร์เวียดนาม: https://www.banholiday.com/vietnam/
Idézet
 
 
#765 Silas 2020-01-21 14:35
I've been surfing online more than 3 hours today, yet I never found any interesting article like yours.
It's pretty worth enough for me. Personally, if all webmasters and bloggers made good content as you did, the
internet will be much more useful than ever before.

Feel free to visit my site - ocean king
lego: https://v.gd/temple_of_ocean_king_b6_79720
Idézet
 
 
#764 Britney 2020-01-21 14:08
I was recommended this blog by my cousin. I'm not sure whether this post is written by him
as no one else know such detailed about my trouble.
You are incredible! Thanks!

Also visit my web-site Pro Keto RX: https://trypurenutrition.com/pro-keto-rx-uk/
Idézet
 
 
#763 Kellee 2020-01-21 10:32
american family insurance
rental car insurance: https://agforinsurance.com
car insurance comparison
compare car insurance: https://agforinsurance.com
american family insurance
Idézet
 

Szóljon hozzá!

A regisztráció nélküli latógatók hozzászólásait, csak az adminisztrátor ellenőrzése után jelenítjük meg!
Regisztrálj - mielőtt elviszik előled!

Üze-net

"Akinek két ruhája van, az egyiket adja oda annak, akinek egy sincs." Lk 3.12

Támogatók

Adományozók



Baudolino, Voodoo, Rosa, Satyusek, Kriszta, Klára70, Jarilo, BágóAranymaszat, Teri, hancyka, Era86, andi0110, ketrin6miki70, inestimi, Blondie, kunlord87, Domingo, Márti, Abszolút0, Holle anyó, sugarymarta, perecz, Erzsike, Ypszilon, pompom, Bara, Mykiman, kordasnemarika, davide_organist, BenCry, Sövi,, Timi, Timi anyukája, Ákos fia, Mónika, Tibi, Olgi és sokan, sokan mások...

Sziamagyarország!

Nyomj egy sziát!
A megnyíló ablakban láthatod
a sziák számát.

Közös ivisz-regények

A leghatalmasabb szuperhős
Zulejka

3 szavas mese

Sziasztok smiley
Ez egy jó játék, szabályok:
-csakis 3 szóból állhat amit írsz,
-kétszer nem írhatsz egymás után,
-az "a"betű nem számít szónak.

Én kezdem:
Egyszer volt hol...

Ki van itt?

Oldalainkat 510 vendég böngészi

Bejelentkezett tagok

Nincs