Végre leesett a hóó, biztosan a vizsgaidőszak végét várta

Én már nagyon vártam, és végre vége.  Így félig szociológusan... az utolsó vizsga után elaludtam a buszon hazafelé. Először történ ilyen, arra ébredtem, hogy nyitva van a szám.Deeee..

Megvan, megvan, megvan:)

a harmadik félév. Még mindig szeretem a dolgot, és egyre inkább.. ;)

Nem panaszkodhatok, megváltozott a buszok menetrendje, ami innen indul öt - húszkor, nyolc - ötvenre Pécsen van. Így odaérek és egy órával kevesebb a menetidő is. A tájékozódásra szerintem születni kell, vagy a tájékozatlanságra kell születni? Nem is tudom.. Egyedül mentem egy rendezvényre Budapestre, most jó villamosra szálltam, csak nem jó felé ment, aztán az utcát kereszbe hosszába számozták.. végül azért odaértem. Megérte, mert nagyon jó volt.  Hétfőn helyettesítek egy prezentáción, és két gyereket is viszek.  Nem saját porontyokat, egyikük nagyon jól informáltnak tűnt bízom benne, és én is bemagoltam az útvonalat, így előbb vagy utóbb odatalálunk. Ha mégsem akkor újra telefonos segítséget kérek.. Kitaláltam egy receptet. Én nagyon izgulok, utálok vizsgázni, minden ilyen herce-hurcát és ez látszik is. Ezért most úgy teszek majd, mintha állati magabiztos lennék, mivel nem éghetek le. Remélem sikerül.. mert muszáj. Nagyon bátornak fogok tűnni:)