Elekes Ferenc: Mindenki Irénke |
Írta: Elekes Ferenc | |||
2013. szeptember 24. kedd, 08:31 | |||
Elment a feleségem Pestre a fiához és az unokáihoz. Vitte magával a sok egészségügyi nyavalyáját, mert közelgett a nap, mely az orvosok által rég ki volt pipálva.
De ha már Pesten volt a feleségem, gondolta, illő, ha meglátogatja régi barátnőjét, aki az egyetemen is osztálytársa volt.
Ez a barátnő most Fóton lakik, ott vettek szép házat neki az unokái, hogy jól érezze magát. Járni ugyanis nehezen tud, a súlyos műtéte után.
A telefonon megbeszélt címre érkezve látta, hogy a barátnő kapuján lakat van. Hiába csöngetett, nem jött ki senki. Becsöngetett az első szomszédhoz. Kerekes, járást segítő szerkezettel nagy bajjal kijött egy nyomorék asszony és azt mondta, ő Irénke. A feleségem is mondta a nevét, s azt, hogy kit keres. Irénke azt mondta, drágám, ide nem lehet bemenni, mert a kapun lakat van. Se ki, se be. Menjen a másik szomszédhoz, csöngessen be Irénkéhez.
A feleségem becsöngetett a másik szomszédhoz, onnan is nagy bajjal kijött egy asszony és azt mondta, ő Irénke. Jaj, lelkem, maga azt az asszonyt keresi, akit Vásárhelyről hoztak ide, itt vették neki ezt a szép, nagy házat, hogy otthon ne legyen olyan egyedül, mert itt élnek az unokái. Ennek a maga barátnőjének az unokái most mind Erdélyben vannak, mert nagyon szeretik Erdélyt. Ha be akar menni hozzá, csöngessen be a másik szomszédhoz, Irénkéhez, hátha onnan át lehetne mászni a kerítésen.
A feleségem becsöngetett a másik szomszédhoz, ahonnan ugyancsak nagy bajjal kijött egy asszony és azt mondta, ő Irénke. Jaj, hát maga Erdélyből való? Milyen szép az az Erdély! Ha be akar menni a barátnőjéhez, csöngessen be a másik szomszédhoz, Irénkéhez.
De hát én már oda becsöngettem, az az Irénke össze is csókolta az arcomat, mondta a feleségem. Jaj, lelkem, maga nem tudja, hogy ebben az utcában minden házban egy Irénke lakik? Magányos, nyomorék, beteg asszony itt minden Irénke! Ha gondolja, próbálja meg, másszon át a kerítésen, menjen be a barátnőjéhez és beszélgessenek. Kijönni onnan ugyancsak így lehet, ha átmászik a kerítésen! Ha pedig véletlenül nem Irénkének hívják a maga barátnőjét, mondja meg neki, szokjon hozzá a gondolathoz, hogy itt belőle is szép lassan Irénke lesz. Vagyis olyan, mint ebben az utcában a többi Irénke.
Amikor ezt elmeséltem egy barátomnak, azt felelte, így, vagy úgy, tulajdonképpen a világon mindenki Irénke…
|