Egy érzés ( Őrület vagy majdnem az) |
Egy érzés
Őrület vagy majdnem az
Szerelmes lettem egy érzésbe, görcsbe rándul a testem, ha megérzem Ízlelem, közelsége felpörget teljesen. Köd fátyol mennyasszonyom hosszú éjen át élvezettel ámulom
Fekete hurrikánként árad szívembe minden részem hatása alatt veszteleg megtébolyít, megbénít, leteper. bárgyú fejem felett korlátlan hatalma.
Felség, jön vártam annyiszor reája Nem látok nem hallok már csak azt érzem, amit ő diktál ütemez, irányít, utasít megdermeszt, lefegyverez, megcsonkít. démoni erő, kínzó vágy, Szörnyűség, áhított halál.
Vak Istenség, fikció, kárhozat hamis gyönyör ami folyton becsap forró szurokként rám nehezül fekszik rajtam, elterül a véremben bújkál, rejtőzködik a tudatom elveszi, féktelen síkra szökteti
Azt hitted szerelem? Majdnem az.
Nem érzékelem, nincs már más Csak ő, ahogyan bennem motoszkál feladom ellene nem cselekszem becsukom a szemem és árván, reménytelen heverek mint por, s ha felkap a szél messzire megyek vele.
Förtelmes hitvesem, te aki fényre hívsz a sötét éjszakákon és árnyékba cipelsz napsugaras napokon Éj sötét mennyasszonyom van számunkra ezer nász még Te átkozott, édes elkövetett hibám.
Bennem él egy világ egy álomkép teljesedik a fejemben és beleköltözök a legnagyobb veszély számomra önmagam és felnyitom össszes lakatját, nem érdekel mit őriz fel kell szabadulnom mint démonnak a mélyből.
Te vagy nekem egyetlen való, Te képzelgésből szőtt korcs világ Úgy látok, ahogy nem láttam sose még Hazug valóság többé ne hitegess!
Azt hitted szerelem? Az nem volt.
Most kellene, csak igazán élni meztelen testtel a szél elé futni és egész felületünkön érezni vadságát.
Őrült vagyok? Akkor igen.
Az élvezeteket halmozom egymásra egyikből megyek a másikba és ebbe a hajszába fogok belehalni. A pokol peremén állni, örök büntetésem és kielégületlen lelkem a vágy folyton tépi. |