Ez egy kedves elírás, mert eredetileg a teremtő agyag akart lenni, de lemaradt a „g”. Viszont így is értelmes, megmozgatja a fantáziát.

Birtokos szerkezet. Valakinek a valamije.

Három dolgot feltételez.

Van valaki, van valami, és ez a valami a valakié.

Kezdjük a valakivel, vagyis a teremtővel. Pontosabban azzal, hogy van. Ennek bizonyítása lehet direkt, vagyis a meglévő tényekből levezetjük az állítás igazságát. A bizonyítás lehet indirekt, vagyis az állítás tagadásáról bebizonyítjuk annak ellentmondásosságát. Lehet teljes indukcióval is bizonyítani, vagyis az első néhány értelmes esetre belátjuk annak igazság voltát, aztán feltételezzük, hogy ez bármely „n”-re teljesül, s ezekből bizonyítjuk, hogy minden rákövetkező esetre igaz.

Egyik fajta bizonyítással sem foglalkozunk, nem is töprengünk azon, hogy a teremtő van vagy nincs, ezeket a kérdéseket merészen átugorjuk, és csak az mondjuk, hogy a teremtő, majd magától értetődő természetességgel egy birtokos szerkezet birtokosának kiáltjuk ki.

Ezzel a kikiáltással senkit nem akarunk megtéveszteni, mintha azt gondolnánk, hogy létezik a teremtő, de senkit nem akarunk megingatni abban a hitében sem, hogy valóban létezik.

Nincs is ehhez jogunk.

A teremtő tehát a birtokos.

A birtoka pedig az agya. Ezt csak helyeselni lehet, hogy van neki, mert ez valamiféle rendszert, rendező elvet feltételez. Borzasztóan megnyugtató a tudat, hogy teremtő nemcsak úgy vaktában, ész nélkül ténykedik, hanem az agyával, tudatosan.

Az agy kézzel fogható matéria, önmagában nem létezik, csak egy másik anyagi természetű létezés részeként.

Tehát a teremtő is anyag. De akkor hol van?

Az agy azonban nem pusztán csak anyag, hanem a gondolatok fészke.

Mi a gondolat? Anyag? Szellemlét?

Mivel ezt a kérdést sem tudjuk megnyugtató módon megválaszolni, ezért a fenti hanyag eleganciával átugorjuk ezt is.

Marad tehát a birtokos szerkezet. Ez mekkora valószínűséggel létezik?

Ha van teremtő, akkor vagy van agya, vagy nincs agya. Ha nincs teremtő, akkor nem lehet agya sem. Ez a három az összes eset.

A kedvező eset, amikor a teremtő van, és van agya.

Vagyis a keresett valószínűség: 1/3.

És akkor mi van?

És akkor mi van, ha a maradék 2/3 valószínűség érvényesül?

A cím alapján ennek részletezésére nem kell kitérni.

Közelebb jutottunk valamihez?

Nem tudjuk, de elindultunk és közelítettünk felé.