Szórd szét kincseid -
a gazdagság legyél te magad.
(Weöres Sándor)

   
Címlap Írás Szuperhős A leghatalmasabb szuperhős – Rosa folytatása
A leghatalmasabb szuperhős – Rosa folytatása E-mail
Írta: Rosa   
2010. december 05. vasárnap, 21:54

Piskóta, azaz Rosa története

 


Norti, az elnök és Redbottom egy elegáns vendéglőben találták magukat, egy rendkívül elegáns asztalnál. Az elnök szélesen elmosolyodott, és rendelt egy puncsot. Ez a hely a törzshelye volt, itt ismerkedett meg Eloiseval.
Már éppen hatalmukba kerítették volna a pajzán gondolatok, mikor az ajtóban megjelent egy ifjú hölgy, kezében egy tálca süteménnyel, oldalán egy csinos vörös perzsamacskával, szemében szomorúsággal, lelkében indokolatlan vidámsággal, nyakában a kanálgyémánttal.

Így, ebben az állapotban pillantották meg egymást az elnök és az elegáns hölgy, a vörös perzsamacska és Norti.

Norti kapcsolt legelőször, és az elé kitett tejfölt lefetyelni kezdtekét nyelvvel. Ez mindig bevált. Értett hozzá, hogy benyomást keltsen a gyengébbik nemnél. (Mert minden híresztelés ellenére Norti valódi macska volt. Anyukája egy egyiptomi kopaszmacska, apukája pedig az evolúció hiányzó láncszeme.)

A hatás most sem maradt el: a kis vörös megbabonázva nézett . Az eddig behúzott karmocskák, mintha kintebb ereszkedtek volna, és azokba a sima asztallábakba mintha belemélyedtek volna…

De hagyjuk most magukra ezt az ennivaló párocskát és térjünk vissza Franklinhez és a hölgyhöz!
- Eliose!!! - kiáltotta az elnök
- Elnök!!! - kiáltotta Eloise.

Eloise könnyekbe tört ki és belevetette magát az elnök karjaiba, aki igyekezett megnyugtatni a zokogó hölgyet, de keze minduntalan le-lecsúszott  a formás popsira.
Eloise Smith már éppen bele akart kezdeni az ép ésszel felfoghatatlan történetbe, amikor hozták az elnök által rendelt puncsot.

Az asztalnál ülők boldogan nyúltak poharaikért, Redbottom azonban értetlenül meredt maga elé. Poharában ugyanis egy bajusz úszott. Felnézett, és akkor látta meg, hogy az imént még bajuszos pincér, immár nem bajuszos többé.

A társaság tagjai is felpillantottak, mire az elnök felsikoltott, Eloise pedig felugrott a helyéről. - Mert a bajusztalan pincér nem volt más, mint Morisz Beafourd.

Az elnök, amint megpillantotta Moriszt, odaugrott hozzá, belekapaszkodott a fülébe és teljes erejéből elkezdte le s föl rángatni. Norti felmérte a helyzetet: Redbottom az elnöknek dolgozik, ő pedig Redbottomnak, tehát ő az elnök embere. Amint ez eljutott tudatáig, máris támadásba lendült és a gumilabdaként pattogó Moriszt szemen nyaltaMorisz üvöltött, mint egy csapdába esett maki.

- És most szépen elmond mindent! - parancsolt Roosevelt.

Az immár bajusztalan fiatalembert leültették maguk közé, Redbottom pedig, hogy el ne szökjön, nadrágszíjával odakötözte az elnökhöz.

- Minden gond akkor kezdődött, mikor nagyapám elhalálozott és örökül rám hagyott egy liftaknát. Azt gondoltam, kicsinosítom, lakájossá teszem. Éppen a csipkefüggönyöket raktam fel a falraami higgyék el kérem, nem volt könnyű, mert amikor jött a lift, mindig leverte a karnist - , mikor megpillantottam egy kilazult betontömb mögött ezt a piros gombot. A piros gomb mellett pedig egy fecnit, amire a következő volt ráírva. „Morisz, ha nem akarsz itt megöregedni, keresd meg Eloise Smith-t , aki halaskofa a Yellow streetenEloise-nél van egy csodálatos kis szerkezet, amely segítségével nem lesz többé éhezés a világon. Menj Morisz,, szerezd meg ezt a szerkezetet, és te leszel a leggazdagabb ember a világon, mert remélem, nem akarod majd ezt jótékony célra  felhasználni.”

El is indultam a kijelölt helyre, előtte még a piros gombot gondosan a mellényzsebembe rejtettem. De nagyapa terve nem vált be, mert beleszerettem Eloiseba, ő pedig énbelém és egy gyengébb pillanatában elárulta nekem a titkát. Mégpedig, hogy ő, Eloise feltalálta a halpumpát.

Aztán meg is mutatta, hogy működik. Vett a boltban egy doboz nyúlhal kaviárt, a kaviáros üvegcséből kiemelt egy pici ikrát és azt elkezdte pumpálni, mire a kaviárból csodálatos nyúlhal lett. Eloise minden este kaviárokat pumpált, majd pedig a már felpumpált halakat szétosztotta a szegények közöttÉn is beszálltam és esténként immár együtt pumpáltunk. Ő tartotta az ikrát, én pedig pumpáltam.

Csodálatos időszak volt, és már teljesen el is feledkeztem a piros gombról, mikor egyik este Eloise, mikor jókedvűen a mellemre csapott, mert aznap 1938 halat sikerült felpumpálni, megnyomódott a gomb, és Eloise eltűnt a szemem elől.
 
Azonnal tudtam, hol kell keresnem. Most én nyomtam meg a gombot, és kimondtam a megfelelő évszámot.  A többi talán világos. Beálltam az elnökhöz dolgozni, mint mindenes, és ott végre viszont láthattam  Eloiset. Amikor pedig önfeledten kacagtunk az ágyban, úgy gondoltam, elérkezett a pillanat, hogy visszatérjünk a mi világunkba, de sajnos az elnök urat is magával ragadta az idővakuum, és Eloiset sem találtam sehol. Ekkor fordultam kétségbeesésemben a leghatalmasabb szuperhőshöz.
De most, hogy végre mind együtt vagyunk, elrendezhetnénk ezt a dolgot.

Redbottom hallgatott, majd pediglen bólintott. Kiballagtak mindannyian az utcára, és megbeszélték, hogy először Moriszt és Eloiset repítik vissza a saját világukba.

-Nagyon vigyázzanak ezzel a gombbal - kérlelte őket Morisz,, majd elmesélte, hogy egy kellemesnek ígérkező délután elszunnyadt a pamlagon, és ahogy hánykolódott, ráfeküdt a piros gombra. Miután nem mondott semmiféle évszámot, a gomb egyenesen az ősrobbanásba repítette a szerencsétlen szobapincért, aki, mire felriadt, azon kapta magát, hogy hirtelen akkora lett, mint a foka, majd pedig elkezdett tágulni. És csak tágult és tágult, egészen addig, amíg az egész világ egy nagy Morisz nem lett.  Ezek után pedig, mint a foszló asztalterítő egy szála, kivált Mr. Beafourd a nagy egészből. És akkor jött Isten, és felrakta a pincért egy szilvafára. Így úszta meg Morisz az ősrobbanást.

Ennél a résznél az elnök szigorúan és némiképp gyanakodva ránézett a történet elbeszélőjére, és arra gondolt, hogy amint hazaér, első útja lesz megnézni a bárszekrényét, mennyi wishky fogyott.
Morisz ezenközben megfogta a halaskofa gyönge kis kacsóit. Redbottom kimondta a bűvös évszámot, és a két fiatal nevét, mire azok egy szempillantás alatt eltűntek.

- Akkor most mi jövünk! Isten vele elnök úr! – mondta Redbottom – Kicsit odébb megyünk, nehogy magával ragadja megint az idő.

Norti is búcsút vett Franklintól, majd pedig elindultak egy csendes, félreeső utcácskába. Úgy tűnt, hirtelen késő este lett. A két barát hátat fordítva az elnöknek csak szótlanul lépdelt egymás mellett.

Redbottom és Norti így tűntek el az éjszakai ködben az elnök szeme előlÉs amint mentek, Norti mintha hozzádörgölőzött volna gazdája térdéhez észrevétlen és puhán…


 

 

Hozzászólások 

 
#1 Rosa 2010-12-23 18:05
Rosa, ez nagyon szellemesre sikeredett!(ros a)
Idézet
 

Szóljon hozzá!

A regisztráció nélküli latógatók hozzászólásait, csak az adminisztrátor ellenőrzése után jelenítjük meg!
Regisztrálj - mielőtt elviszik előled!

Biztonsági kód
Frissítés

Üze-net

"Akinek két ruhája van, az egyiket adja oda annak, akinek egy sincs." Lk 3.12

Támogatók

Adományozók



Baudolino, Voodoo, Rosa, Satyusek, Kriszta, Klára70, Jarilo, BágóAranymaszat, Teri, hancyka, Era86, andi0110, ketrin6miki70, inestimi, Blondie, kunlord87, Domingo, Márti, Abszolút0, Holle anyó, sugarymarta, perecz, Erzsike, Ypszilon, pompom, Bara, Mykiman, kordasnemarika, davide_organist, BenCry, Sövi,, Timi, Timi anyukája, Ákos fia, Mónika, Tibi, Olgi és sokan, sokan mások...

Sziamagyarország!

Nyomj egy sziát!
A megnyíló ablakban láthatod
a sziák számát.

Közös ivisz-regények

A leghatalmasabb szuperhős
Zulejka

3 szavas mese

Sziasztok smiley
Ez egy jó játék, szabályok:
-csakis 3 szóból állhat amit írsz,
-kétszer nem írhatsz egymás után,
-az "a"betű nem számít szónak.

Én kezdem:
Egyszer volt hol...

Ki van itt?

Oldalainkat 107 vendég böngészi

Bejelentkezett tagok

Nincs