Nekem mindig élmény olyan valamit enni, amit nem én főztem. Találtam Pécsen egy tök jó helyet, egy kiskocsma a suli közelében. Ott ebédeltem csütörtökön, karfiollevest.

A szép fehér karfiolt rózsáira szedjük, megmossuk. Fazékba rakjuk, és sós vízben egy pár babérlevéllel, odatesszük főni. Jut eszembe nem szoktam ilyen részletesen szájbarágós lenni.. valószínűleg az az oka, hogy odavagyok a karfiol minden formájáért:))  Ha valaki zöldséggel szereti, az nyugodtan tehet bele mindenfélét, répa, zeller, fokhagyma, stb.. A levesben, amit ettem volt, én itthon nem szoktam. Tehát fő a levesünk. Ha a zöldség puhára főtt, botmixerrel keverünk néhányat rajta. Így krémlevesszerű lesz. Ha csak karfiol van benne az úgy is szétfő, éppen jó darabokra. Rántást teszünk rá, a tejfölt is belekeverjük, majd felforraljuk. Kóstoljuk meg! Ugyehogy finom?

Nagyon passzolt hozzá a kakukkfüves vajas kifli, amit csak mint éhesszáj, ajándékba kaptam. A vajat összekeverjük egy csipet sóval és kakukkfűvel. A sima kiflit hosszában kettévágjuk és ezzel a vajjal megkenjük, és megesszük a leveshez.

Szóval, akkor jutott eszembe lefényképezni mikor már nagyrészét megettem, és jóllaktam.. A tányér melletti fehér zacskóban volt a vajas kifli..

101812143148101912103155  {jcomments on}