Ó,és ez mind egy csészében elfér...

A kávé felfedezését titokzatos legendák övezik. Többek között azt is beszélik, hogy a kávét egy Abesszínia Kaffa nevű tartományában élő  etióp juhász fedezte fel, aki megfigyelte, hogy a juhai egész éjszaka éberek maradtak, miután lelegelték néhány érdekes, vörös bogyós cserje terméseit .A juhász elvitte megmutatni ezt a különös bogyót a kolostor szerzeteseinek. Akik azt gondolták, biztosan az ördög keze van a dologban, így elégették. A tűztől pörkölődő kávé, ellenállhatatlan illatot árasztott, ezért azt összegyűjtötték, és főzetet készítettek belőle. Hamar rájöttek, hogy ezekkel a bogyókkal, el lehet űzni az álmosságot.

Egy másik legenda szerint Ali Ben Omar talált rá, aki előtte buzgó imájával kigyógyította a mokhai király lányát a leprából. Ám közben szerelembe is esett a lánnyal, ezért a király a sivatagba üldözte. Itt meglátott egy csodálatos madarat ami fényes levelű cserje ágán dalolt. Evett a cserje bogyóiból, és lássatok csudát felélénkült. Élénken megtömte a zsebeit bogyóval, majd aztán később levest is főzött belőle.

A kávécserje valószínűleg Kaffából, Etiópia egyik tartományából származik. Később innen jutott el Jemenbe, Perzsiába, Arábiába és Egyiptomba. a XV. századi Arábiában. Gemaleddin Perzsiában, honfitársaitól tanulta el a kávézás szokását, és azonnal felismerte az ital egyedi serkentő hatásait. A derviseknek azt tanácsolta, élénkítsék magukat kávéval, így könnyebben viselik majd az átimádkozott éjszakák megpróbáltatásait. Konstantinápolyban nyitották meg az első kávéházat. A török birodalom Európába is elvitte a kávéivás szokását. Az 1600-as évek első felében Itáliában, majd Párizsban és Londonban nyíltak kávéházak. Állítólag fanatikus hívők Kelemen pápát rá akarták venni, hogy tiltsa be a kávézást. De az megkóstolta, és nem tett eleget a kérésüknek, mert valószínűleg ízlett neki. Nagyobb mértékben való magyarországi fogyasztása azonban csak Buda visszafoglalása után terjedt el. Az első kávéházak a XVIII. század első felében nyíltak meg

A kávécserje trópusi növény, leginkább az egyenlítő környékén termesztik. A kávécserjének ovális levelei és fehér, szőlőfürt szerűen elhelyezkedő virágai vannak. A gyümölcs bogyóra hasonlít és két magot tartalmaz.

Apró fehér virágának illata a jázminéhoz hasonló. Évente többször szüretelik. Az éretlen termés zöld, ez folyamatosan változik az érés során, egészen a sötét liláig. Legfinomabb kávé, a sötétpiros termésből van.

Mintegy 70 különböző fajta létezik, amelyek közül a Coffea Arabica és a Coffea Canephora (azon belül a Robusta fajta) a legismertebbek.

Az Arabica intenzív aromával és kellemes, mélyreható ízzel rendelkezik. Alacsony a koffeintartalma.

A Robusta egy erőteljes fajta, erős és testes ízzel és nagyobb koffeintartalommal.

A számtalan kávéfajta közül az Arabica-t tartják a legkitűnőbbnek, az ebből készült ital íze különösen finom, és lényegesen kevesebb koffeint tartalmaz. Az Arabica kávé szemeinek feldolgozása során olyan – anyagilag és időben egyaránt igényes - módszereket alkalmaznak, melyek következtében ez a kávé drágább, mint a Robusta. Ez utóbbi fajtának a termése kevésbé minőségi, a szemek több koffeint tartalmaznak, ennek megfelelően a termesztése is egyszerűbb, mivel ellenállóbb. A Robusta fajtából készített kávé sötétebb színű, markánsabb íze van, és főként – különböző más fajtákkal együtt – , kávékeverékek alapanyagául szolgál.

A bogyókat kézzel szüretelik. Az érés ideje alatt a szüretelők hetente végig járják az ültetvényeket, és leszedik a piros kávébogyókat. A bokrok alá kiterített vászonruhákon gyűjtik, majd szétválogatják. A leszedett termés nem tárolható, így azt gyorsan fel kell dolgozni….

kavecserjevirgz kv