Mindig is örültem neki, hogy nőnek születtem.

  Emlékszem, ez először akkor jutott eszembe, amikor a nagybátyámnak be kellett vonulnia anno sorkatonának. Voltam vagy.. nem sok:))  Aztán teltek az évek, de így maradt, hogy  „ szerencsére nő vagyok”.  De nem gondolom azt, férfinak lenni rosszabb, csak cseppet sem bánom..  Azért ez mázli. Régebben láttam egy riportot egy homoszexuális férfival, pedig már felesége volt és családja.  Nővé operálták, azután leszbikus lett.. Na, ez a sok hűhó semmiért:)) Van egy ismerősöm, aki lelkész. A házasságról beszélgettünk . Szerinte, ha egy ember egybekel valakivel, megszűnik nőnek, avagy férfinak lenni.. Ouhh szerintem dehogy..  Vannak helyzetek ahol nem számít a nem, de hogy a házasság semlegesítené .. Sőt:)) Tehát, nőnek lenni jó.  De gondolom mindenki másképp éli meg..  Két hete próbálok írni a divatról, mert lehetne vele nyerni. Ami az eszembe jut róla, az egy vicc:

-          Ön, mint kívülálló, mit gondol az intelligenciáról?

Így állunk, én és a divat:)) Nem gondolom, hogy más lennék egy ruhától vagy bármitől, amit felveszek. De az emberek valószínűleg mást gondolnának rólam. 

Egyszer régebben Ákos hazaért a suliból, és azt mesélte: - Robi bácsi azt mondta, a nők minden második percben a szexre gondolnak. – Robi bácsi azt csak szeretné – mondtam, de annyira nem is figyeltem. Másnap örömmel jött, hogy elmondta szegény Robi bácsinak a véleményem, azóta is kerülöm..:)

„Kis” családunkban zajlik az élet. Négyen felvételiztünk, várjuk a postást. Pannival hétfőn voltam meghallgatáson, nagyon ügyes volt. Ákos az ajtó előtt várt minket:

-          Na, milyen volt? – kérdezte a Húgát.

-          Egy játék békának kellett bemutatkoznom.. – mondta hitetlenkedve. Annyi ember körülvette, és egy játékhoz kellett beszélnie, ott is olvasni  le lehetett az arcáról mit gondol:){jcomments on}